Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)
Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.
időkben előfordulható különféle használatra, még azon esetre is megtartandónak határozta a megye, ha a kormány a zsoldot és élelmezést el nem fogná vállalni - miután továbbá úgy van értesülve a védbizottmány: hogy Korponay ezredesnek Görgey tábornokkali értekezése után Halasi századoshoz kibocsájtott oly értelmű rendelete van, hogy a gyalogság feloszlatásával a lovasság maradjon együtt - (ezen lovascsapatot,) 5 mely jelenleg 108 főből áll, csak (oly formán tartja ezúttal hazabocsájthatónak, hogy visszahívás esetére ott, hol kívántatik, szolgálatra 24 óra alatt megjelenni szoros kötelességök leend.) 6 Ezen ideiglenes hazabocsájtást pedig a jelen körülmények között elegendően indokolva véli a bizottmány következőkkel: a.) magának egy 108 főből álló lovascsapatnak, főleg minden gyalogság nélkül semmi jelentősége, semmi célja védelmi tekintetben nem lehet, s ily értelemben a költség hasztalan. b.) a mindenfelől közelgő ellenségnek, ily fegyvertelen kis csapat, igen könnyen áldozatul eshetik. c.) másnemű és nem védelmi szolgálatokra például futárokul, kémeküli használatra 108 embert tartani sok, kevesebb költségbül állíthatja ki néhány futárjait az eziránt már megbízott alispán -se célszerű gazdálkodással a községek tetemes tehertől megszabadulhatnak. d.) Ez ideiglenes hazabocsájtás - a körülmények változtaval, ha még szükség leend rá - mindig lehetővé teszi egy pár nap alatt a csapat újraalakulását - s míg megkíméli a szegényebb községeket nevezetes adózástul - nem zárja ki a tehetősbeket: hogy maguk költségén saját szükségeikre használják az általuk kiállított lovasságot. Végre az első alispánnak a fogadási díjak iránt támadandó viták és kérdések megelőzése tekintetéből Okolitsny őrnaggyal egyetértőleg tett abbéli intézkedést, miszerint e végképp feloszlatott gyalog csapatbeliek ne tovább, hanem csak a feloszlatás napjáig követelhessék a három hónapi fogadási díjnak a kiszolgált időre aránylag eső részét, a lovasság pedig, mely csak ideiglenesen és lehető szükség esetére újabban teendő berendelésig bocsáttassák még most haza, amiatt mert élelme keresésére messzire nem távozhat, és lekötelezettsége folyvást tart, nem a mostani hazabocsájtás, hanem a majd később bekövetkezhető végelbocsájtás napjáig kapja meg a fogadási bér arány lag osan számítandó részét - végzésileg is helyeseltetik, s alkalmazásul innen is szabályképpen kiadatik. Kelt Gyulán mint fentebb. Szakái Lajos mk. főjegyző által 2 oldalas, kézzel írt eredeti tisztázat - BML Magyargyula város ir. szn. 1849. augusztus 8. 1 Kiemelések az eredetiben. 2 Kiemelések az eredetiben. 3 Kiemelések az eredetiben. 4 Az állandó bizottmány Sipos Sándor első alispán elnöklete alatt 1849. augusztus 6-án kelt jegyzőkönyvének 989/1849. számára történik utalás. E helyütt találjuk azt a határozatot, amelyben az állandó bizottmány a lovasságot akkor is egybe kívánja tartani, ha az állam az eltartásukat nem vállalná. A községeket felhívták a hiányzó lovasok kiállítására is. 5 Kiemelések az eredetiben. 6 Kiemelések az eredetiben. 486