Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

mondott, és ezáltal mintegy bíráskodási színt öltve magára, ugyanily minőségbe gyakorolta is hatóságát, nem vélvén alólírott magát küldöttségi vélemény s illetőleg bíráskodás fölötti véleményezési hatáskörrel felruházva, csupán a küldöttségi vélemény nyomán kijelelendőknek tartja azokat névszerént, kik a küldöttségi véleménynél fogva törvényszék elébe lesznek állítahdók. Ilyenek lesznek mindenekelőtt azok: I-ör, kik Hajdú István volt bíró ellen, a tanácsházba tömegekkénti berohanás alkalmával, több méltánytalanságokat elkövettek: ilyenek 1. Emődi Mihály, 2. G. Tóth János, 3. N[emes] H. Farkas János, 4. N[emes] H. Farkas István, 5. Pásztor János, 6. Hegyesi István, 7. Vetési András. Il-or, kik Hajdú István volt bírót, megvesztegetési váddal illették: 1. G. Tóth Mihály, 2. Szívós Pál, 3. Baranya Mihály és 4. Tóth János. III-or, kik, midőn a járásbeli Tisztség a már kifejlett zavargások vizsgálatával foglalkozni kívánt a helység házánál, a tiszti tekintélynek letapodásával a zavargásokat folytatták s növelték: 1. IfTj]. Juhász János, 2. Czeglédi József, 3. Márki Bálint, 4. Baranya József, 5. IfTj]. Kardos Ferenc, 6. Kós Sándor, 7. B. Tóth János, 8. Márki Sándor, 9. K. Elek János, 10. Sándor József, 11. Borús János, 12. Péter Sándor. rV-er, kik, midőn alispáni rendelet folytában a járásbeli Tisztség, Hajdú István volt bírót a vizsgálat lefolytáig, bírósági minőségbe megerősíteni kívánta, ezen tiszti és elöljárói működésnek elleneszegültek és ezáltal a zavargást még nagyobb fokra élesztették: 1. Sándor József és 2. Vetési András. V-ör, kik, midőn Hajdú István volt bíró a törvénytelen és féktelenségi eseményt magába foglaló levelet az alispánnak elküldötte, letartóztatták, feltörték és felolvasták a tömeg előtt: 1. Pap Sándor, 2. Balogh József, 3. G. Tóth Mihály, 4. Szívós Pál, 5. Baranya József, 6. Sándor József, 7. Cs. Kovács Mihály, 8. Czeglédi József. Ezen elősorolt egyének lennének tehát törvényszék elébe állítandók, de mivel a vizsgálati iratok nem oly alakba vannak elkészítve, hogy azok szerént ítélni lehetne, és egyáltalában törvényszéki tárgyalás alá terjeszthetők lennének, jelesen a vádlottaknak külön önkéntes vallomások az ellenök feladott vádak érdemébe nincs kivéve, ugyanazért odajárul alólírottnak véleménye: hogy a járásbeli Tisztség, az ide visszarekesztett küldöttségi iratoknak kiadása mellett és azok nyomán, minden egyes vádlott ellen felmerült vád tekintetébe a kihallgatást - bűnvádi eljárási gyakorlat szerint - megtévén, az eredményt adja be az ügyészi Tisztségnek, törvényszéki tárgyalás alá terjeszthetés végett. Gyulán, ápril[is] 1-én [1]849. Farkas Gábor mk. alügyész 2 oldalas eredeti eredeti tisztázat - BML Áll. Biz. ir. 511/1848. A bizottmány az alügyész jelentése alapján április 3-án visszaadta a vizsgálat iratait a kivizsgálást végző küldöttségnek, hogy a törvényszéki eljárás lefolytatásához szükséges „alakba öntve" nyújtsa be a megyének. Az állandó bizottmány irataiban nem szerepel a későbbiekben az ügy folytatása, sőt a megyei tömény szék 1849. évi irataiban sem. 1848 november elején végül új választás történt, ahol ismét Balog Istvánt választották bíróvá. (BML Védbiz. ir. 811/1849.) 399