Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)
Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.
helyembe két kitűnő egyént ajánlok. Az egyik Ballagi Móric 10 tanár, ki jelen zavarokban hivatalát nem folytatván, oda elmehetne. Képessége országos hírű, s bár nem képviselő, de már egy ízben a tisztelt megyének nagyrabecsült bizodalmát egy kiküldetésben kiérdemlette. A másik Sipos Gábor" uradfalmi] mérnök és képviselő, ki szintén mint az előbbi, pontossága és ügyessége s képessége miatt ismeretes. 12 Kollár János sk. hírnök 3 oldalas, kézzel írt tisztázat - BML Védbiz. ir. 381/1849. 1 Kiemelés az eredetiben 2 „Négyszáznál több fogoly, ezek közt törzs- és főtisztek, tizenegy darab hat- és tizenkét fontos ágyú, 20 lőszer- és társszekér, jelentékeny mennyiségű lőszer, fegyver s a fent említett pénztárban [2. vasas ezredé - a szerk.] 7000 ezüst forint jutott a birtokunkba" írta Damjanich március 6-án kelt jelentésében. (Horváth II. 273.) Breit szerint magyar kézre került 5 ágyú, 13 lőszerkocsi és 220 ló és a dragonyos ezred pénztára. Az osztrák seregből több mint 800 ember esett fogságba, több százra rúgott a harcok során a Zagyvába veszett katonák száma. (Breit 1.307.) A magyarok vesztesége Damjanich említett jelentése szerint 200 fő. (Horváth II. 273.) Breit adata szerint az ellenség vesztesége 673 fő, míg a magyar csapatoké 300 fő. (Breit I. 307.) 3 Ua. 4 Ua. 5 Betoldás az eredetiben 6 Damjanich Pest felé indulásáról nem szól a hadtörténeti irodalom, mert a március 4-i tiszafüredi tiszti zendülés, Dembinski ellen, megbénította a hadsereg további összehangolt tevékenységét és Damjanichnak az ellenség Cegléd körüli összevonása miatt március 10-én ki kellett ürítenie Szolnokot. (Horváth II. 275.) Görgey csatájáról úgyszintén hallgat a hadtörténeti irodalom, a leírt esemény valótlanságát alátámasztja az a tény, hogy Görgey március 8-án már Debrecenben volt és megelégedéséről biztosította Kossuthot a fővezérség kérdésében. (Horváth II. 281.) 7 Bem ekkor még nem, csak március 11-én foglalta el Nagyszebeni. (Borús 1984.503., 614.) 8 A történeti irodalomban a tiszafüredi zendülés néven ismert eseményre utal. Görgey és tiszttársai a vesztes kápolnai csata után (1849. február 26-27.) elérkezettnek látták az időt Dembinski leváltására főparancsnoki tisztéről. Görgey március 4-én az OHB-t képviselő Szemere Bertalan kormánybiztos előtt tiszttársaival együtt bizalmatlanságát fejezte ki Dembinskivel szemben. Szemere a helyzet kényszere alatt felfüggesztette Dembinskités Görgeyt bízta meg a sereg vezérletével. Ugyanakkor Kossuthot a táborba hívta, aki március 5-én meg is jelent Tiszafüreden azzal a szándékkal, hogy a lázadást vezető Görgeyt haditörvényszék elé kell állítani. A táborban szerzett benyomásai alapján azonban megerősítette Szemere intézkedését. (Spira 1959. 451^152.) Görgey azonban nem lett a teljes magyar haderő főparancsnoka. (Vukovics 1982. 8.) Vetter Antal tábornok kapott megbízást a főparancsnokságra. (Vukovics 1982.10., Breit 1.301-302.) 9 A szolnoki tüntetés kivitelezésére az akkor még ezredesi rangban lévő Damjanich kapott parancsot, Vécsey tábornok csak a közreműködésre hivatott fel. Vécsey késedelmesen kapcsolódott be a szolnoki ütközetbe, ezzel kisebbítve annak eredményességét. Damjanich, akit a csata után ugyan tábornokká léptetett elő az OHB, továbbra is Vécsey alárendeltje maradt A rangidős tábornokra tekintet nélkül Damjanich keményen kifakadt felettese késedelmeskedése miatt, sőt a szolnoki sikert is ő maga jelentette az OHB-nak, fölöttesét megkerülve, elfoglalva Vécsey hadosztályparancsnoki beosztását. Vécsey Debrecenbe távozott, majd az Aradot ostromló sereg parancsnokává nevezték ki. (Breit I. 308., Horváth II. 274-275.) 10 Kiemelések az eredetiben 11 Kiemelések az eredetiben 12 A védbízottmány 1849. március 10-i ülése Sipos Gábort választotta megyei hírnöknek. (BML Védbiz. jkv. 381/1849. március 10. jkv. szám) 391
