Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

A folyamodványnak visszarekesztése mellett véleményemet következőkbe pontosítom: 1. Ágoston György,

1 ki a népgyűlésbe a szolgabíró ellen izgatott, s ujjali reámutatásával mintegy kijelölte azon tényt, mely csakugyan rajta el is követtetett, a jegyzők kitételére használt izgatásával rendbontást idézett elő és emiatt 2 1/2 évi rabságra, 2. Tyúk István,

2 ki a sz[olga]bírót székéről lerántván, földre tiporta, az alispáni rendeletek felolvasását gátolta, emiatt 11/2 évi rabságra, 3. Ádász Márton,

3 ki a sz[olga]bírát megtámadta, jegyzők ellen izgatott és emiatt 1 évi rabságra ítéltetett. Ezen három egyéneket, mint az Orosházán kifejlett rendetlenség fő szerzőit, ajánlandóknak nem vélem. 4. Szokolai Sándor, 5. Kocsondi István, 6. Ifjú Csizmadia Péter, kik a legelő elfoglalásában főrészvételükért 1/2 évre, 7. Győri István, 8. Sós Pál, 9. Sós János, 10. Sós Mihály, 11. Gabnai István, 12. Kocsondi Német Ferenc, 13. Czigány János, 14. Gabnai János, 15. Benedek Tóth István, a legelő foglalásába részvételükért és 16. Kis Mihály a legelő elfoglalására izgatásért mindnyája három hónapi rabságra ítéltetvén, mint az ítéletben is kifejtett okoknál fogva kisebb beszámítású vétségűeket, ajánlhatóknak vélem a honvédelmi bizottmánynak hátralevő rabságidejüknek kegyelem útján eszközlendő elengedése végett. Gyulán, márc[ius] 3-n, 1849. Farkas Gábor m.k. alügyész. Eredetivel egyeztette: Szánthó m.k. aljegyző. 2 oldalas korabeli másolat - BML Védbiz. ir. 338/1849. Az alügyészi jelentésben felsoroltakon kívül Laki Mihályt két hét rabságra, Balog Ferencet, Gerencsér Kis Ferencet, Deák Ferencet, Rajki Pált, Csizmadia Györgyöt, Német Márton Jánost, Holecska Jánost, Kovács Györgyöt dorgálásra ítélte a rendkívüli fenyítő törvényszék 1848. december 18-án hirdetett ítéletében. (Ember Gy. 1951. 198.) A közölt jelentés előzménye Orosháza község elöljáróinak keltezetlen, az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz december 29-én érkezett kérvénye, amelyben kegyelmet kérnek az elítélteknek. Hivatkoznak a haza védelmében eddig tett szolgálataikra, s arra, hogy tetteiket a „hanyagon elmulasztott kellő felvilágosítás hiánya miatt, nagyrészt vétkes meggondolatlanságból"követték el. Kiszabadulások esetén harcolni szeretnének „az imádott haza szent szabadságáért". (Dénes 1955. 112-113.) Az országos Honvédelmi Bizottmány a megyéhez küldte le véleményezésre a kegyelmi kérvényt és ennek alapján készítette a megye alügyésze a közölt jelentést. 1 Kiemelések az eredetiben 2 Kiemelések az eredetiben 3 Kiemelések az eredetiben 386