Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)
Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.
6 a folyamodvány nincs az irat mellett 7 Betoldás az eredetiben 8 a Károlyi család gazdálkodására vonatkozóan 1. Hanzó Lajos: A délalföldi Károlyi uradalom gazdálkodása a XIX. század derekán. A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve, szerk.: Nagy Gyula, Orosháza, I960., 1-100. 9 Betoldás az eredetiben 231. Pest (?) 1849. március Gr. Károlyi Lajos a nagyszénást haszonbérlőkkel kötendő szerződés tető alá hozásához a megye segítségét kéri Tisztelt Megyei Bizottmány! Még az 1842-ik évi szept[ember] 26-án Szász András, Házi Mihály s több mindöszve 38 földművelőnek - írásba foglalt, s egy példányban nálok is maradt szerződés mellett 342 holdat, szénási tulajdon pusztai földemből 6 évekre adván ki. Ámbár ezen szerződési évek, legközelebb múlt [l]848-ik évi szept[ember] 29-kén teltek ki, s ők a szerződés 9-ik pontja szerint az esetben, ha tovább nem marasztatnának, helyüket elhagyni, minden épületjeiket elhordani s árkaikat, kútjaikat behúzni tartoznának. Mindezt nem tekintve, sem birtokomból távozni, sem újabb szerződésre lépni nem akarnak - ekként minden jog és cím nélkül bitorolva sajátomat, ottani gazdálkodásom menetelét, kivált most a tavaszi munka beálltával, nagy kárommal akadályozzák. Mindezek mellett is, hogy vélek tisztába jöhessek, legközelebb múlt év [decem]ber 31-én az iránt intettettem meg őket bíróiképp, hogy azon esetre, ha volt haszonbéres földjeiket újra ki akarják bérleni - erre nézve 15 napok alatt tisztségemmel egyezkedjenek - különben én az általok haszonbérlett földeim iránt intézkedendem, s általok okozandó minden költségeimet rajtok követelendem. Történt azonban, hogy nemrégiben közülök bíró és elöljárók választatván megyeileg, most már jóllehet némelyek azelőtt hajlandók lettek volna az egyezkedésre, ezen hatósági lépés után ezek is elidegenedtek, holott pedig elenyészett szerződésük 12-ik pontja szerint, közülök elöljáró is lévén nevezendő. Az esetben ha az egyezség velők ismét megköttethetnék, lehetne ismét egy elöljáróról is gondoskodni, aki e nem nagy számú haszonbérlőim között, szükség esetében a megyétől is tétethetnék függővé. Ilyen szokás már régibb időtől fogva, nemzetségem számosabb kertészségeinél valósággal létezett, 1 de, hogy ilyen merő haszonbéres földművelőkből - kivált szerződésük kitekével, a birtokos hite s tudta nélkül - elöljárók választassanak, és ez által az ily jog s cím nélküli földbitorlók mintegy marasztassanak, ez tudtomra példa nélküli, ezt csak a körülmények rendkívülisége okozhatta. Annál fogva alázattal folyamodom a tisztelt megyei bizottmányhoz, méltóztatnék kebeléből egynéhány tagból álló választmányt a helyszínére oly utasítással kiküldeni: hogy ez tisztségem s a bepanaszlott volt haszonbérlők között újabb szerződési egyezkedés létrehozását kísértvén meg, azon esetre, ha ez nem sikerülne, őket az előbbi szerződés 384
