Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

remegünk, mert a haza védelmébeni hanyagság, sőt csak közönyösség bélyegét (is) 2 igaz­ságosan reánk nem nyomhatja." Azok, mik a közelebb múlt eredménydús országgyűlésen a nép és haza boldogítására törvénybe iktattattak, azok, mik Elnök Úr ihlett lelke jó sugallata után a szabadság me­rész és nemes harcaival (napjainkban) 3 hivatni céloztatnak, nekünk is régen ápolt leg­szentebb vágyaink s teljesedésük mindennapi buzgó imádságunk! Valamint nem titok előttünk, hogy a népek Istene csak hosszú kitűrés, nagy és véres áldozatokért szokta adni üdvözítő pályabérül a szabadságot. Ez érzemeink e tiszta meggyőződésünkben csüggedést mi nem ismerünk, s biztosít­juk Elnök Urat, s általa (az) 4 egész kormányt, hogy a haza szolgálatában (kifáradni) 5 nálunk hamarább sokan, de később kevesen fognak. S szabad legyen magyar egyenes­séggel kimondanunk a valóságot, mely Ön hazafiságát nem sértheti, de örömre éleszthe­ti, hogy t. i. a mai napon vett buzdító s oly nemes hangulatú levele is, melynek főcélja önkéntes csapatunk megtartása, e tekintetben későn érkezett. Ugyanis már ffolyó] évi december 4-én a j[egyző]k[önyv] 1245. sz[áma] a[latt] hatá­rozatilag kimondok, hogy reánk fénythozó vitéz önkénteseinknek a haza szolgálatábani megtartására nézve minden kitelhetőt elkövetendünk. E határozatunk folytán folyamo­dunk minden köz és magánforráshoz, hogy a fejenkénti 16 ezüst[krajcár] napi zsoldpót­lék fedezésére készpénzt teremthessünk. És az adóhátralékok behajtása körüli szigorú, mondhatni zaklató eljárásunknak sikerülvén pénzt előállítani. Addig is, míg többet ad­hatnánk, december 18-ik napján, s így mielőtt tisztelt Elnök úrnak (mai napon érkezett) 6 nagybecsű sorait vehettük volna, 1500 p[en]gő f[orin]tot Máriássy ezredes úrhoz azon nyilatkozatunkkal küldtük, miszerint hősies elszántsággal harcoló derék csapatunkat, a mi méltó büszkeségünket az addigi magas zsoldpótlékkal, ha másként nem lehetne, utolsó fillérünk feláldozásával is továbbra is fenntartandjuk. Ez a mi elhatározott szándékunk önkénteseinkre nézve, azonban azt is nyiltan ki kell mondanunk, hogy miután a közlekedési eszközök hiánya miatt (nálunk) 7 rendesen, most a háború vészei miatt pedig különösen (is) 8 pangó kereskedés egyátaljábani felakadása miatt megyénk, a különben dúsan termő vidék általános pénzszűkében szenved, s emiatt a legtisztább hazafiúi törekvés mellett is órára, percre készpénzt mindenkor teremtenönk nem lehet - számolunk a kormánynak (egyik) 9 alispánukkali értekezése s biztató szava után némi segedelmére, vagy legalább (általunk időnként köszönettel lerovandó) 10 köl­csönzésére, mit már felírásilag kértünk, újra kérünk is. S (ha e távolról) 11 sem teherlerá­zás, de (a nemzet javára irányzott szándékunk és határozatunk sikerét kétségtelenül biz­tosító) 12 méltányos gyámolítást elemi szerencsések leszünk, mint legelső között valánk egész hazában, kik magas zsolddal fiainkat a szabadság harcaira önkéntesen kiállítánk, úgy legutolsók között fogunk állani ott, hol az önkéntesek visszahívatásáról leend szó, s csak az fájna hazafi lelkünknek, ha szíves áldozataink, harcosaink hős lelkesedése, s annyi nemes vérhullása, az aradi tábornak mostani állapotában minden edzett és gyakor­lott katonai erő nélküli hagyatása miatt, nem lennének képesek elősegíteni a csaták oly sikerének biztosítását, minőt hazánk szabadsága érdekében, a gaz ámítók vesztére, min­den igaz magyar szívébül kíván. Ezek azok, miket tisztelt Elnök Úrnak nemes indulatú felhivása fonalán teljesen kimerítő felvilágosításról válaszképpen el kelle mondanunk, ezek azok, miknél fogva mind Elnök Urat, mind általa az egész kormányt irántunk nyilvánított (abbeli) 13 jó-hisze­341

Next

/
Oldalképek
Tartalom