Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

Az OHB válaszában arra adott utasítást, hogy a rendes honvédzászlóalj megalakítását végezze el a megye, külön csapat szervezése helyett. A kért 1000 db fegyver leküldését kilátásba helyzeték. (BMLÁU. Biz.jkv. 1092/1848. november 6.) November 2-án azonban az alispán, Okolitsnyi István százados^ Bodoki Károly megyei és Háti Gyula városi mér­nökfelkeresték az OHB-t, hogy a védelmi intézkedésekről tárgyaljanak. (Uo. Alisp. jkv. 1017/1848. november 2.) A küldetés eredményéről Szombathelyi Antal betegsége miatt a megye másodalispánja referált az állandó bizottmánynak november 13-án. (Uo. Ali. Biz. jkv. 1108a/1848. november 13. A küldöttségben szereplő mérnökök Pesten rögtön „okta­tást veendtek" a tüzérségi ismeretekből, ami alapján az állandó bizottmány felterjesztette a közölt feliratot. 1 B.etoldás az eredetiben 2 Ua. 3 Ua. 4 Ua. 5 Ua. «Ua. 7 Ua. 174. Gyula, 1848. november 13. A békés megyei nemzetőrség összeírásának szempontjai Kiút cikk az 1848-ik évi november 13-án Gyulán tartott Békés megyei állandó bizottmány ülé­sének jegyzőkönyvéből 1136. (szám mása) 1 Azon küldöttség, mely a bizottmányi j[egyző]könyv f[olyó] é[vi] 990. sz.a. a nemzetőrségnek első ízben hibásan történt összeírásának helyrehozhatása, s az összeírásban! elvek egyformaságának alkalmazhatása tekintetéből tervadással vala meg­bízva, a fjplyó] é[v] és hó 12-én Gyulán tartatott tanácskozása eredményét, illetőleg véle­ményes jelentését következőkben terjeszti a megye eleibe: Jóllehet az 1847/8-ik évi 22-ik törv. cikk a rendezett tanácsú községekre nézve a kirá­lyi várasokkal egyenlő qalificatitót állapít is meg, mindazáltal e törvénynek (nem) 2 elle­nére, de annak lelkéből és szelleméből indulva ki, engedelme mellett ezen küldöttség, melyben mind az 5 rendezett tanácsú községek meghívott küldöttei s képviselői tanácskozólag résztvettek - megyénk helybeli viszonyait, körülményeit fontolóra vévén, s teljesen meg lévén győződve afelől, hogy ezen megyében kebelezett rendezett tanácsú és a többi községek lakosai egymás között, ha az összes népesség számát mellőzzük, akár a kereset és életmód, akár az egyéni míveltség és képesség, akár egyes polgárok vagyon­állása tekintetében egymástul lényegesen nem különböznek, sőt méltó joggal egyenlőnek tartatnak, odajárul ezekhez képest határozott véleménye a küldöttségnek, hogy miután ebbe minden rendezett tanácsú községek jelen volt küldöttei egész készséggel belenyu­297

Next

/
Oldalképek
Tartalom