Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)
Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.
169. Szeghalom, 1848. november 11. A falu módos gazdáinak tiltakozó beadványa a megyei állandó bizottmányhoz Csala Imre szeghalmi jegyzővé választása ellen Tisztelt Megyei Bizottmány! Szeghalom helységének 14 évekig volt hű jegyzője Erdős Mózes Mihály folyó évi November 1-ső napján hivataláról lemondván, helyébe jegyzőül a szeghalmi nép egy része által Helybeli Leányok tanítója, Csala Imre választatott meg szinte e f. november 5ik napján 83 szavazattal. Alább írt folyamodók, Helységünk java és jövendőbeli jólléte feküdvén szívünkön, a választás ellen kifogást s ünnepélyes óvást tenni legfőbb kötelességünknek esmérjük, következendő okoknál fogva: 1-ör Szeghalom helységében, mint a megye szerte tudva van, azelőtt is, de most is jelenleg két párt létezik, egyik az úgynevezett józanabb rész pártja, másik a mostani viszonyok között a könnyen ámítható népnek sokat ígérő ugyan, de őtet teljesedésbe nem mehető Ígérete által tévutakra vezető néhány szájasok pártja, emez utóbbi párt e jelen esetnél igen természetes, hogy többséget nyert, annyival inkább, mert csábításaihoz ilyesztő módot is használt, amennyiben, ha valaki az elsőbbi párt emberei közül a népgyűlésekben valamit szólott vagy beszélt, azt azonnal kihúzással, leveréssel, sőt öléssel való fenyegetéssel sem szűnt meg emez utóbbi párt a gyűlésekből eltávolítani, - mit tettleg is bebizonyított azzal, hogy becsületességéről megyeszerte esmeretes Simái János polgártársunkat nemcsak a gyűlésből elkergette, hanem egyszer a Helység házába, máskor a boltba beszorítva csaknem életre, halálra, kerestette. És ezen párt ekképpen a többségben levő józanabb részt a népgyűlésektől elidegenítvén, éppen nem csoda, ha ezen párt élén álló Csala Imre, eme párt emberei által mint fentebb említett e f. hó 5-én jegyzőnek választatott, a józanabb részről csak igen kevesen mervén ezen gyűlésben megjelenni, s gyanításunk szerént a volt jegyzőnk is emiatt mondhatott fel hivatalával. 2-or De Csala Imre választása ellen kifogást kell tennünk azért is - mert ő már mint leányok tanítója is levél hamisításába találtatott, amennyibe egy általa szerkesztett bizonyítványt a Pap, Bíró és Egyházi pénztárnok neveinek - az ő tudtok nélkül történt aláírásával adott ki, az Ekklesia pecsétjét is, hogy hogy nem, ezen bizonyítványra megkerítvén - ha mint leányok tanítója már ezt tenni merte, mit várhatunk tőle mint jegyzőtől? Kezein állván a község kincse, a levéltár. 3-or Az ő választása ellen további kifogást kell tennünk azért is, mert az borozással egybekötött korteskedésnek következése, mit ha szükséges, bebizonyítunk. 4-er s végre nem is arra való ő, hogy jegyző lehessen ily népes községben - hiszen ő se törvényt nem tanult, sem törvényes gyakorlata egy óráig se volt, az egész község, vagy egyesek kárára pedig a hivatalt megtanulni, felette káros és veszedelmes dolog. Mind ezen tekinteteknél fogva tisztelettel kérjük meg a tisztelt Megyei Bizottmányt, hogy ily egyént, ily utakon és módokon, egy népes községnek nyakára jegyzőnek, kitől a község jólléte nem egy dologban függ - ráerőszakoltatni ne engedje - hanerruaz ügyet szorosan megvizsgáltatni, és a lakosokkal a jegyzői állásra egy alkalmas egyénnek a 290
