Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

Ehhez képest a szükséges költségekre 50.000 ezüst forintot, mely (összeg)

19 a jövő 1848/ 49 évi közadókba be fog tudatni, e rendkívüli szükségben előlegezésképen kivettetni elhatározta. E summa elnöki meghagyás folytán már ki is vettetvén oly formán, hogy egy hold földre 5 és 22/40 ezüst krajcár esik. Ezen kivetés közakarattal megállapíttatik, s azonnali behajtás végett illető részletekben mindnyája szolgabíróknak kiadatik, oly meghagyással: hogy a befolyandó pénzt siessenek a pénztárba beszállítatni, a nem fizetők jegyzékét pedig a jövő hétfőn tartandó bizottmányi ülésre adják be - akkorra tartatván fel ezek iránt a körülményekhez képest intézkedni. 9-er Hivatkozólag a j [egyző]k[önyv] 78-ik száma alatt hozott végzésre

20 - a hátralévő mindennmű régibb adóbeli tartozások behajtására a járásbeli tisztségek, s illetőleg a városi és községi bírák felelősség terhe alatt ismételve is köteleztetnek, - a szolgabíráknak ez iránti jelentése is mielőbb beváratván. 10-er Megbizatik az elnök alispán, hogy amennyiben a toborzásnak csak megindítására sincs jelenleg készpénz, addig is, míg a fentebbi (három)

21 pontok alatti intézkedések útján pénz kerülend be, - általa a megye nevében kiadandó elismervényekre — teremtsen a megye tehetősbjeitől készpénzt. 11-er A helybeli fiók hadfogadó főhadnagynak hazafias szívességét méltányolva - s háláját már előre is tettleg kifejezni óhajtva a bizottmány, felírást határoz a miniszterelnökhöz: miszerint említett tiszt kapitányságra előrejesztvén, a most e megyében toborzandó zászlóaljnál - melyhez átlépni elhatározott akarata - kapitányul (még most)

22 kineveztessék- (s mint ilyen nagyobb biztosság tekintetéből a toborzásnak egész megyébeni vitelére)

23 különös miniszteri parancs által is (mielőbb)

24 egyenesen feljogosíttassék. 12. Végre, a haza nevében határozatilag újra, meg újra felhív a bizottmány mindent, ki a megye határán

25 lakik - kinek hatása, befolyása lehet, hogy a toborzásnak minél gyorsabb és nagyobb sikert szerezni tartsa polgári kötelességének. Kelt mint fentebb Jegyezte: Szakái Lajos mk. főjegyző 7 oldalas, kézzel írt eredeti jegyzőkönyvi fogalmazvány - BML Áll. Biz. jkv. 819/1848. szeptember 18. Közölve: Oláh I. 289-292. 1848. augusztus 16-23 között folyt az országgyűlésben a katonaállítási törvény vitája, amely végül a baloldal módosító javaslata alapján nyert elfogadást. (Spira 1959. 228230.) Szövegét augusztus 26-án hitelesítették. (Beér 1954. 570.) Az ellenforradalom augusztus végi ellentámadása következtében Kossuth a baloldal követelésére rávette Szemere Bertalan belügyminisztert - aki a délvidéki táborban tartózkodó hadügyminisztert helyettesítette - hogy a katonaállítási törvény királyi szentesítése előtt utasítsa a törvényhatóságokat az összeírás megkezdéséree. (Spira 1959. 239.) Szemere augusztus 29-i kelettel ki is bocsátotta a felhívást, amelyet Békés megye Állandó Bizottmányának szeptember 2-i ülésén ismertettek (BML Áll. Biz. jkv. 749/1848. jkv. sz.). A határozat szerint a megye alispánja elnökletével háromtagú küldöttség alakult, amely gondoskodni volt köteles az egyes helységek összeíró küldöttségeinek megalakításáról és az összeírás megszervezéséről. A felhívást és a mellékleteként leküldött katonaállítási törvényjavasla240