Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)
A népképviseleti országgyűlési választások Békés megyében
dokumentum). A belügyminiszter tiltakozásuknak helyt adott, és a megyét utasította, hogy a négy város választási ügyeibe való beleszólástól tartózkodjék, és csak a megye másik két kerületének követválasztási ügyeiben intézkedjék. A választásokat előkészítő városi és a megyei bizottmánynak számba kellett vennie a választásra jogosultakat (26. sz. dokumentum). A választójogosultságot a törvénycikk (1848. V. te. 2. §), vagyoni, jövedelmi stb. cenzushoz kötötte, aminek következtében a megye lakosságának csupán kis töredéke jutott választójoghoz. (Békésen például a 16 135 főnyi népességből mindössze 577 választásra jogosultat írtak össze, ami az összlakosság 3,57 %-a. 68 ) A választók összeírásába is több helyütt hiba csúszhatott, ami miatt a tényleges szavazati joggal bíróknál kevesebbet írtak össze. A szavazásra jogosultak összeírása a legnagyobb nyári dologidőre esett, ezért sokan távol voltak a helységekből, akiket nem vettek fel a lajstromokba. A lakosság pedig attól való félelmében, hogy az összeírtakat katonának viszik, maga sem igyekezett magát felvetetni az összeírásba. 69 A szavazásnál azonban, mint Békéscsaba esetében látszik, a lajstromba felvetteken kívül is több mint százan leadták szavazatukat, amit utólag törölni kellett a szavazatok számából (94. sz. dokumentum). A választásokra Békés városban került sor leghamarabb a megyében, 1848. június 15én. Békéscsabán, Szarvason június 25-én, Gyulán június 26-án zajlottak le a választások (94. sz., 70 106. sz. és 90. sz. dokumentum). A gyomai és az orosházi választókerület községei Gyomán, illetve Orosházán szintén június 26-án választották meg képviselőjüket. A választásokon éles harc bontakozott ki a „műveltebb elem" és a „szegényebb köznép" között, ahogyan Oláh György, a korszak megyei monográfusa nevezi a szembenálló feleket. 71 Az ellentétek okaira az áprilisi törvényekkel kapcsolatos községi kérdések adnak feleletet. A nép vagyonosabb rétegeiből kikerült választók számára is - a szélesebb tömegekkel egyetértve - az úrbérrel, az örökváltsággal és a regálé jövedelmekkel kapcsolatos megoldatlan kérdések jelentették a legfőbb gondot. Ezek megoldására kerestek tehát olyan képviselőt, akiben bízhattak, hogy eredményesen tudja képviselni érdekeiket. Ezért gondolnak többen a helybeli kis- és középnemesi, értelmiségi jelöltek helyett Békésen, Békéscsabán, a gyomai és az orosházi választókerületben is Táncsics Mihályra. Újságját a megyében sok helyütt olvasták és bíztak benne. Végül Békésen választották meg képviselőnek (90. sz. dokumentum), a többi helységben csak a neve merült fel a jelöltek között. 72 Meg is próbáltak Békés vezetői minden eszközt felhasználni arra, hogy megválasztását érvénytelenné tegyék. Végülis a békési helyett a siklósi választókerületben szerzett mandátumát tartotta meg Táncsics, így Békésen új választásokat kellett tartani. A legélesebb ellentét Gyulán mutatkozott az új választópolgárok és az úri osztály között. A választáson az utóbbiak még Kenézi Lajos református segédlelkész jelölését sem támogatták, aki csalódottan volt kénytelen visszalépni (106. sz. dokumentum). A leadott szavazatok alapján egy, a közéletben addig ismeretlen gyulai polgár nyerte el a mandátumot, aki rövid idő múlva le is köszönt a képviselőségről. A választás eredménye a gyulai helyi viszonyokban leli magyarázatát, hiszen ekkor a város polgárságát a regálé jogok megszerzése, az úrbéri viszonyok vitás kérdései foglalkoztatták. Mivel a megoldást az eddig vezető szerepet vitt tisztviselőktől nem várhatták, nem közülük választottak képviselőt. Foltény Ignácnak, a Gyulai Kör vezető egyéniségének rövid tudósítása a Pesti Hírlapban a választásokról, a kortárs szemszögéből erősíti meg az elmondottakat (103. sz. dokumentum). 2 1
