Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

kezdett válni, de másodszor, nem bírta seregünk belátni a szükség voltát azért, mert a csanádi és csongrádi őrseregeket - azt lehet mondani - kényelembe mind itthon találta, ehhez képest, hogy röviden fejezzem ki magamat - elkerülhetetlen szükséggé vált, Pestre a minisztériumhoz az egész ügyet felterjeszteni, s mondja a rágalom nyelve a Békés megyei őrseregre amit akar, én mindig azt fogom állítani, hogy e folyamodás, és a folyamodás utáni nyugalmas várakozás egyébre nem magyarázható, mint a Haza iránti hűség jelére, amit a következés még fényesebben bebizonyított, mert noha a minisztériumhoz terjesztett folyamodványra a rendelet még meg nem érkezett, báró Bechtold főparancsnok megtudván Békés megyei őrseregnek ideérkeztét, s tegnapi napon azon parancsolatot adván ki, hogy a Békés megyei őrsereg Becskerekre útnak induljon. Szűnni kezdtek mind az ingadozások, és Békés megyének őrserege a Haza szolgálatára mai napon Makóról oly tömegbe indult útnak Makóról Becskerek felé, mely ennél szükségesebben és nagyobb számút aligha Magyarországnak valamelyik megyéje kiállítand, mindamellett, hogy népünknek messzebb útra való készületlensége, gyakorlatlansága, fegyvertelensége, de különösen a fentebbi két oknál fogva előlegesen mutatkozott csüggedése miatt, de leginkább, mert szolgálati körének kijelöltsége fészkéhez oly közel lenni látszott, a szerfeletti nagy számmal történt kiállás miatt, - méltányosnak és igazságosnak látszott tudtul adni, hogy ki magába bátorságot, teljes készséget nem érez, vagy otthona dolgait nem a messze távozáshoz képest rendezte, vagy ki egészségét gyengülőnek tapasztalja, egyszóval, ki hasznos szolgálatokat, nem tehet, sőt az egészben csak zavart okozhat, inkább haza távozzék. Mindemellett mondom, hogy ezek tegnapi napon kimondva valának, mégis Békés megye hűségének, szolgálati készségének e Hazába alig leend dicsőbb példája. Különösen megjegyzendőnek találom tehát, hogy mivel mégis Csabáról, Gyuláról, Kétegyházáról számosabban mentek haza, akik alkalmasint azzal fogják magokat menteni, mintha az lett volna kimondva, hogy csak az jöjjön, akinek tetszik, ami pedig a fentebbiek szerént nem így volt, törvény értelmébe így magyarázni nem szabad, és könnyen odavezethetné a dolgot, hogy majdan a felváltáskor is, csak az álljon ki, akinek tetszik, s átaljában az egész őrseregi szolgálat mintha mindenkinek öntetszéséből függene, eme végtelenül káros következésű balmagyarázatoknak kötelességem eleit venni, a történteknek tiszta kifejtésével, mert a mai napon megérkezett és az ./. alatt idezárt miniszteri rendelet

5 értelme szerint is az őrseregi kiállás, a parancsolt helyre való elmenetel mellőzhetetlen szent hazafi kötelesség, s a visszatérési engedelem nem egyében alapszik, mint azon körülményeken, melyek fentebb bővebben említettek, mert t. i. az őrseregnek megyénkből történt kiindítására nézve magokban az irányt adó miniszteri rendeletekben is voltak hiányok, mert a nép készületlen volt, és végtére mert a lehető legszükségesebb szám így is kitelt, azaz másképpen szólva, ha 2000-tól 3000-ig gyűlt volna össze Békés megyének őrserege csak, akkor engedelem egynek sem adatott volna. Népünk buzgóságának fő ösztöne abban is rejlett, hogy bizonyos idő múltával felváltathatik, mi az újabb nyugtató miniszteri rendelés

6 is miolta megenged, most tehát csekély nézetem szerént a megyébe mindenekfelett különösen arra kellene minden figyelmet fordítani, a legszigorúbban elrendelni, hogy miután a mi a Haza eránti veszéllyel járó kötelesség első példáját megadtuk s a kiállíttani kellett számot is a megye becsületére önként kitöltjük, akármivel senki e kötelesség teljesítését megtagadni ne merészelje, mit annyival inkább s annyival könnyebben látok teljesíthetőnek, mert mi a bizonytalannak tesszük ki magunkat annyi hírek után, az utánunk következők pedig a szolgálat mi203