Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

60. Gyula, 1848. május 6. Az állandó bizottmány jóváhagyja a Békés és volt földesura közötti legelőelkülönözési szerződés felbontását 35. A békési járás főszolgabírója bemutatja Békés városa elöljáróinak a nép nevében előterjesztett azon esedezését, minél fogva a legelő elkülönítése iránt 1845-ik évben Békés városa s az illető földesúr között kötött szerződésnek a megye levéltárában létező harmadlatát kiadatni kérik, miután annak az uradalomnál s községnél volt párjai a f[olyó] évi ápril[is] 11-én tartatott népgyűlés alkalmával az uradalmi meghatalmazott jelenlétében megsemmisítettek. Az illető járásbeli főszolgabírónak e folyamodáshoz mellékelt bizonyítványa hitelesen felmutatván, miként a felek nevezett napon a kérdéses szerződéstől önként elalva, azt megsemmisítették, ennek történte után azon szerződésnek a megyei levéltárban létező harmadlata sem bírhatván többé erővel: annak megsemisítése hasonlóképpen kimondatik, és a felek előleges beleegyezése szerint a levéltárból haladék nélkül s az esedező község képviselőinek kezeibe leendő kiadása elrendeltetvén, erre a levéltárnok jelen végzés mellett elutasíttatik. Kézzel írt, eredeti jegyzőkönyvi tisztázat - BML Áll. Biz- jkv. 35/1848. május 6. 61. Gyula, 1848. május 9. Az uradalmi ügyész óvást emel az uradalmi tiszttartónak a békési legelőelkülönözési szerződés megsemmisítéséhez való hozzájárulása ellen Tisztelt Megyei Bizottmány! Békés városa polgárságának részekről és nevében a folyó esztendő és hó 6-án tárgyalt oly forma értelmű folyamodványára, mintha a békési méltóságos Gróf Úr a békésiekkel még az 1845-ik évi május 19-kén a végre kikért megyei küldöttség közbenjöttével létrehozott, két évi csendes birtoklással erősített szabályozási barátságos egyezség útján külön birtoka alá jutott 10 600 holdnyi, számos árkoltatásokkal, ültetvényekkel, s költséges épületekkel is beruházott legelői illetségét,

1 kígyósi tiszttartója által nemcsak nem hogy önként visszabocsátotta, de az e részben keletkezett szerződést is visszaadatta volna szóval mintha ezen legelői jelenlegi birtoklása a békésieknek, közöttök és a tisztelt Gróf Úr közötti kölcsönös beleegyezésen - tehát minden a Gróf Úr részerőli jogfentartás vagy megbízott tisztjére is közbejött kényszerűség nélküli alapon nyugodnék - odairány135