Jankovich B. Dénes: Békés–Kolozsvár–Jászberény–Szeged. Banner János emlékiratai 1945-ig – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 15. (Gyula, 1990)

Bevezetés

Bevezetés Banner János régészprofesszor (1888-1971), ha nem is Békés megye szülötte

1

, kora gyermekkorától kezdve Békésen élt, és egész élete során mint szülőföldjére tért ide vissza. Nemcsak ebben a visszaemlékezésben, hanem tudományos munkásságában is számos bizonyíték van arra, hogy a szülőföldet megillető gyöngédséggel kísérte figyelemmel a vidék sorsát. Az alábbiakban közlendő emlékiratoknak tehát értelemszerűen sok Békés megyei vonatkozása van még akkor is, ha élete nagy részét nem itt töltötte. Nem tekintjük feladatunknak itt Banner János tudományos munkásságának sem részletes ismertetését, sem értékelését.

2 Bízunk benne, hogy ez a jelen emlékirat alapján egyszer majd könnyebben elvégezhető lesz. Röviden szeretnénk csupán utalni életútjának legfontosabb állomásaira és életművének legkiemelkedőbb fejezeteire. Elemi és középiskoláit Békésen végezte, ahol nagynénjei gondozták. Kívánságuk szerint először gyógyszerésznek készült, majd végül is a jogi karra iratkozott be Kolozsvárott 1906-ban. Nem telt bele fél év és már hőn szeretett diszciplínája, a régészet és a néprajz felé fordult. Történelem-földrajz szakon szerzett diplomát, szakdolgozata, majd doktori értekezése viszont a békési magyarság népi építkezéséről szólt. 1910-ben fejezte be tanulmányait. Egy évig Makón, majd hat hétig Gyulán tanított, mígnem a jászberényi gimnáziumban kapott állást. Itt került először hivatásszerű kapcsolatba a múzeummal: 1913-1919 között annak őre volt. 1920-ban Szegedre költözött, ahol először ugyancsak tanított, de hamarosan a szegedi múzeum illetmény nélküli munkatársaként, annak numizmatikai gyűjteményét kezelte és számos kiállítását rendezte. 1923-ban a szegedi egyetemen tárgyi néprajzból szerzett magántanári képesítést, és a rá következő esztendőben adjunktusi állást kapott a Buday Árpád vezette ókortörténeti tanszéken. A második világháborúig ehhez a tanszékhez kötődött munkássága. Saját erejéből, a semmiből teremtette meg az ország akkori legkorszerűbb régészeti tanszékét, önálló gyűjteménnyel, saját folyóirattal, korszerű technikai felszereléssel és segédszemélyzettel (fotós, rajzoló, restaurátor). 1925-ben végezte első önálló ásatását a Makó melletti Bökényben. 1926-ban kezdte el az ószentiváni ásatásokat, melyet három éven keresztül folytatott. Ez volt az első olyan szisztematikus feltárás, ahol több korszak településeit és temetőit 1 Az Arad megyei Székudvaron, ma Socodor (Románia) született. 2 Ehhez a legfrissebb adalékokat a "Banner János emlékezete születésének centenáriumán" c. kiadványban (Békéscsaba-Szeged, 1989, szerk. Szabó Ferenc) megjelent visszaemlékezésekben találhatjuk. 7