Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)

Dokumentumok - A Nép-vének gyűlésének jegyzőkönyve 1845–1848.

A NÉP-VÉNEK GYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE (1845. március 30 - 1848. február 2.) 1845. március 30-án Előterjesztés/1/ 1./ Az alapszabályok II. l-ő pont szerint mikor, s hol legyenek rendesen a nép-vének gyűlései tartandók? Végzés Rendesen minden ünnep- s vasárnap délesti isteni tisztelet végével tartani szokott nép-oskola után, ott mindjárt az oskolában a székek tekintetéből, hogy a gyűlésnek tagjai kényelmesen maguknak ülőhelyet foglalhassanak. Egyébkint mindannyiszor, valahányszor a szükség kivánandja. 2.1 Az alapszabályok II. 4. pont szerint, kik legyenek naponkénti hallgatókul a községházához rendelendők a nép-vének közül? Hétfőre: Jó Péter, keddre: Varga Antal, szerdára: Bánfi Ferenc, csütörtökre: Oláh József /Oláh József elválasztatván esküdtnek, helyette választatott Patkó Orbán/ /2/, péntekre: Csernus István, szombatra: Sodar Antal s Szabó Máté József, vasárnapra: ör/eg/ Szabó Ferenc. Kiknek különben a tárgyalandó ügyben hívatlanul beleszólani tilos, valamint a netalán előfordulandó rendetlenségnek ellent mondani, hanem azt orvoslás végett egyenesen a nép-vének tanács elejébe terjeszteni kötelesek. 3. / Az alapszabályok II. 6. s III. 2. pontok szerint kik rendelendők korcsmákra! felügyelőknek a nép-vének s tizedesek közül? A Rozsa utcai Cassino korcsmára: Lengyel János, Nátor János s Benkó András. A Templom utcai Szepi korcsmára: Harangozó Antal, Zsótér Antal /Zsótér János helyettesíttetett/ /3/ s Márton Ferenc /Gyenge Mihály/ /4/. Rákóczi korcsmájára: Bacsa József, Mészáros Mihály s Kiss Antal János. Az Öreg utcai Csernus korcsmára; Dunai Ferenc, Deák János s Gyenge József. Kötelességük a korcsmákra vonatkozó rendszabályok életbeni tartásán felül, különösen felügyelni: hogy a fiatalság - ide értve az atyjuk kenyerén lévő házasokat is - egyedül csak ünnep, vasárnap a nép-oskola utáni üdőt tölthesse ott, télben gyertyagyújtásig, nyárban a csorda hazajöveteléig. Egyébiránt általánosan, ha az intés nem foganatos, erőszak nem használandó, hanem a vétkes bejelentendő, kivévén, ha az erőszakos közbejövetelt a körülmények sürgetnék. 4. / Panasz: Miután minden helyes-kertész/5/ egyedül termett dohányával szokta leróvni adóját, efelett az összes kertészség azon van, hogy mentül több jó dohányt szolgáltathasson a kereskedő kezébe, oly példa adta magát elő adás-vevésben, mely által mind a két cél meghiúsul, vagy legalább könnyen meghiúsítható. Ház-, földbirtokos kertész termett dohányát semmi esetben sem adhassa el a kereskedőn kívül másnak, nehogy a dohányáért kapott pénzt - adója fennmaradásával - elkölteni alkalmat találjon. A feles kertész mint eddig, ezután is ugyan eladhatja, de csak helybelinek, s ezen esetben csak olyannak, ki szabad dohánnyal nem bír, hogy azon gyanú - miszerint ily vett dohány eladáskor a szabad közé kevertetik - megelőztessék. 1845. április 6-án 5. / A 4. pont alatti végzés, minthogy csak jövőre rendelkezik, s magát a benyújtott panaszt nem orvosolta meg, a hozott határozat a jelen esetben is sükeríttessen. Helyesnek találtatván az előterjesztés, ennélfogva Skoperda János esküdt, Rákóczi Antaltól csereberélt 3 mázsa dohánynak visszaadására utasíttatik. 6. / Nép-vének tudta nélkül, bírói közbejövetellel Márton Márton, s Listár