Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)
Dokumentumok - Községi rendszabályok 1842
U Paráznaság E testi bűn, mely nemcsak egyes házi, de egész községek boldogságát aláásni, s a nemzedéket testben lélekben elkorcsosítani képes, következőleg fenyítendő: kJ Teherbe ejtés szabad személyek között aj Ha a teherbe ejtett s ejtő idegenek /:azaz szüléik nem idevaló lakosok, következésképp a bűnösök szolgálatban lévők:/ a fehérszemély eléggé meg lévén büntetve a természet útján, testi büntetés nélkül marad. A férfi ellenben - ha a teherben ejtés gyanúja tükéletesen reá világosodik - fizet az elesettnek gyermektartás fejében amennyi telik béréből egész 50 forintig, ugyanazért még gazdájánál fennlévő bére letartóztatandó, efelett mind a ketten - hogy a gonosz tovább ne harapódzon - eltelt szolgalatjuk ideje után kicsapatnak, kivévén, ha egymást elveszik, megszűnvén ekkor a fenn nevezett büntetés is. b. / Ha idevalók, /:azaz szüléik itten laknak:/ előszörre a fehérszemély a feljebbi oknál fogva a büntetést kikerüli, a férfi azonban gyermektartás fejében vagy fizet /:t.i. 50 forintot, ha atyja a helységnek 250 forintnál többel nem adós, különben csak 30 forintot:/ vagy pedig egy esztendő eltelése után köteles a gyermeket magához venni, s arról egész életében gondoskodni. A fizetés két egyforma részre osztva, kétszerre leteendő, u.m. a leendő szülésre, s 4 hónapok eltelésével, ha ekkoráig netalántán a gyermek elhalt volna, a fizetésnek második része elmarad. Magától értetődik, ha egymást elveszik, azonnal e nevezett büntetés megszűnik, nemkülönben az is, hogy ha a teherben ejtés vegyes, azaz idegen, s idevaló születésű között történt, az idegen mindenkor tovább mozdítandó. c. / Másodsorra /azaz, ha ugyanazon egy fehérszemély újonnan bárkitől is teherbe ejtetik, vagy a férfi ismétleg bárkit megnehézkesít/ a fehérszemély testi büntetés nélkül marad ugyan ismét, de gyermeke tartására semmit sem kap, mert a férfi által fizetendő 50 vagy 30 forint az árvapénztárba/24/ teendő, honnan nagykorúságába kamatostul kapja meg azt gyermeke, és ha ezen gyermek el találna halni, a fél tőke kamatostul onnan a község pénztárába átteendő, a másik fél pedig a férfiúnak visszaessék ugyan, de kamat nélkül, mert a kamattal a gyermeknek eltemetési költség fedezendő. Ha ily teherben ejtés a férfi részérül második eset lenne, a már mondott mód szerint fizetett 50 vagy 30 forinton felül, szenvednie kell még 12 órát egész vasban, koplalással. Megjegyzendő: ha egyik, vagy a másik bűnös nem numerusos gazda, hanem feles kertész, vagy más házbérben lakónak gyermeke volna, e másodszori vétekért a faluból el is utasítandó. új Harmadszorra, azaz: amely fél harmadízben e bűnbe esik, kicsapatik, de ez esetben is a férfi által előbb az 50 vagy 30 forint a feljebb előadott mód szerint megfizetendő. Egyébiránt a fehérszemély magát megválthatja 5 font viaszgyertyával, 12 órai félvasbani koplalással, és gyermeke részére az árvapénztárba fizetendő 10 forinttal. Ha a gyermek el találna halni, e 10 forint a község pénztárába fizetendő. A férfi váltsága: 10 font viaszgyertya, 12 órai egész vasban koplaló fogság, és ha a gyermek el találna halni, a gyermek részére általa fizetett egész pénzöszveg a község pénztárába olvasztandó, azonban ezen megváltásoknak csak akkor vagyon helye, ha a bűnösök idevaló numerusos gazdáknak gyermekei lennének. ej Negyedszerre, minden irgalom nélkül való kiutasítás, hanem a férfi részről előbb megfizetendő az 50 vagy 30 forint, a mondottak szerint, és a gyermek halálával a befizetett pénzének felét kamat nélkül visszakapja. BJ Házas teherben ejtő Ha a teherben ejtő férfi házas, úgy a mondott 50 vagy 30 forinton felüli
