Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)
A községi önkormányzat működése Újkígyóson az 1840-es évek második felében - A rászorulók segítése pénzzel, gabonával
és a továbbiakban az adós a községnek fog tartozni (50/1846. augusztus 2. jkv.sz.). Egy év múlva az uzsorás pénzekkel bírók bejelentését rendelte el a gyűlés, hogy az uzsorakamatot a törvényesen szedhető kamat mértékére szállíttassák le. (A községi önkormányzat tehát a pénzügyletek menetébe is beleavatkozott, hogy a közös terhek viselésére fedezetet biztosítson - uő. 85.d./1847. július 10. jkv.sz.) Az ínséges 1847-es esztendő februárjában a község 50 köböl árpát vásárolt az uraságtól, és a rászorulók között kölcsönképp kiosztatta (65.d./1047. február 17. jkv.sz.). A szükséget szenvedőket rendszeresen támogatta a község a szárazmalom vámjövedelme fejében bejött gabonával. Az őrletők ekkor (úgy látszik) nem a megőrölt, hanem a szemes terményből fizették a vámot a malom használatáért. Az így összegyűlt és a malomban raktározott termény kiosztását a nép-vének gyűlése engedélyezte; számos egyéni kérelem teljesítése szerepel a határozatokban. A hitelbe kapott gabonát az érdekeltek adókönyvecskéjébe vezették be, és a dohányleadáskor számoltak el vele. Volt aki készpénzért kapott lehetőséget vámból származó gabona vásárlására. 1847. nyarán azonban a vámgabona eladását megszüntette a nép-vének testülete, kimondva, hogy ezentúl a malombeli segedelemre senki se támaszkodjék, még tavasszal sem. Ezzel is arra akarták ösztönözni a lakosságot, hogy termését úgy ossza be, hogy az újig kitartson (87.c/1847. július 24. jkv.szám). A rászorulók gabonával való segítésének másik intézményesített formája az 1843-ban alapított segedelem magtár volt (78.a./1847. május 22. jkv. szám). A magtár kölcsönként kiadható gabonakészletét a kertészség földes gazdái, mint részvényesek adták össze felesleges terményükből. A kölcsönt nyerők az átvett gabona után kamatot tartoztak adni, amit a részvényesek között osztottak szét. A magtár készletét a magtári gazdák kezelték (59.e./1847. január 17. jkv.sz.). Amint a hozott határozatokból látható, a segedelem magtár ügyeiben is a népvének gyűlésének volt meghatározó szerepe. Összegzésképpen megállapíthatjuk tehát, hogy az újkígyósi kertészség speciális önkormányzata, amely sok vonásában a városok, mezővárosok hasonló intézményeit veszi mintául, sokoldalú feladatot látott el, biztosítva a községi igazgatás, bíráskodás normális menetét, a lakosság anyagi erejének megőrzését, azt tartva szem előtt, hogy a kertészközösség évről évre képes legyen a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésére.