Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)

A községi önkormányzat működése Újkígyóson az 1840-es évek második felében - Gazdasági szervező szerep, községi gazdálkodás

tott mázsálás sorrendjét a községi rendszabályok 1842-ben úgy határozták meg, hogy legelőször a községi elöljárók és a községi szolgák, majd a lakosság utcáról utcára sorban viheti a mázsálás helyére az évi termést (30. pont). A mázsálás után elkészített dohányszámadás mutatta meg, hogy .kinek-kinek mennyi jövedelme lett a dohánytermés eladása után. Ezért ennek elkészítését sürgette a nép-vének gyűlése, hogy a kertészség anyagi helyzetéről tájékozódni lehessen (43/1846.július 5., 86.b./1847. július 17., 93/1847. november 24., 95.d./1847. november 27. jkv.sz.). Az 1845. évi mázsálás után adósságban maradt a kertészség, ami azt jelentette, hogy az előlegként felvett összeget nem fedezte a leadott dohány ára. Ezért a nép-vének gyűlése 1845. május 24-én kisgyűlést hívott össze, ahol úgy döntöttek, hogy az adókat mindenki a saját pénzéből fizesse, mivel a község nem tudja azt a lakosságnak a közpénzekből megelőlegezni. Megszigorították ugyanakkor a lakosságnak a közös pénzből adható kölcsönöket is (16/1845. május 22., 17/1845. május 24. jkv.sz.). A földesúrral kötött árendális szerződés szerint eredetileg dohánnyal kellett fizetnie a kertészcsaládoknak a dohánytermelésre adott 5 hold szántóföld használatáért. Az 1845-ös, adóssággal zárt esztendő után azonban (úgy látszik) a földesúr pénzben kérte a földárenda megfizetését. Az 1846. július 12-én összehívott nagy falugyűlés úgy határozott, hogy aki az öt hold dohányföld után járó árendát nem fizette meg, ahány hold után nem fizetett időben, annyi holddal csökkentsék az egyes kertészcsaládoknak járó 12 hold vetőföld területét, mindaddig, amíg az árendát rendesen, időre meg nem fizeti (46/1846. július 12 - a nagy falugyűlés jegyzőkönyve). Egy év múlva olyan döntést hozott a nép-vének gyűlése, hogy a föld árendával tartozók földjeiket bevethetik, de a betakarított termés "feles leend", vagyis abból fogja ki a község a tartozás összegét (90.e./1847. október 30. jkv. sz.). A nép-vének gyűlése szabályozta az árendális földek használatát is, megtiltva azt, hogy használóik másnak adják át művelésre a gyűlés tudta nélkül (73.e./1847. április 10. jkv.sz.). A gazdasági szabályozó tevékenység keretében mind a községi rendszabályokat alkotó testület, mind a nép-vének tanácsa az említett mellett számos a földműveléssel, állattartással összefüggő gyakorlati teendőt szabályozott. Részletes előírások vannak az 1842. évi községi rendtartásban a béresek és a feleskertészek fogadásáról (22.pont), a legeltetéssel kapcsolatos rendszabályozás pedig a nép-vének gyűlésének feladata volt (pusztabér ügyek, a pásztorok tevékenységével kapcsolatos határozatok: 85.e/1847, július 10., 86/a./1847. július 17., 28/1846. június 26., 42/1846. július 5., 68/1847. március 6., 84/c/1847. július 3. jkv.sz.). Az 1842. évi rendszabály előírta, hogy az általa használt föld szélét mindenki karókkal köteles megjelölni, szántáskor más földjén meg-