Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)
A községi önkormányzat működése Újkígyóson az 1840-es évek második felében - A községi igazgatás
A községi igazgatás A községi igazgatásban a kulcsszerepet a 20 tagból álló nép-vének tanács játszotta. Gróf Wenckheim 3ózsef Antal 1045. február 15-én kelt utasítása szerint az elöljáróknak kellett a kertészség lakói közül kiválasztani a gyűlés tagjait, akik minden bizonnyal a legtekintélyesebb és vagyonosabb kertészcsaládok közül kerültek ki. Tanácskozásaikat kéthetenként kellett tartani, azonban a gyűlések jegyzőkönyve szerint minden ünnep- és vasárnap délután jöttek össze az iskolában. Tanácskozásaikon az elöljárók is résztvettek. (1/1045. március 30. jkv. sz.) A nép-vének gyűlése határozatait a bíráknak kellett végrehajtani, amelynek határidejét az elnök javaslata alapján a jelenlevők határozzák meg. (1845. évi rendszab. II. 1. pont) A nép-vének minden köztanácskozáson a bírákkal együtt "egyforma tanácskozó, indítványozó s elhatározó szavazattal bírnak." (1845. évi rendszab. II. 8. pont) A nép-vének testületének befolyása volt arra is, kik vegyenek részt a kisgyűléseken. A bírák jelölték ki kisgyűlésen résztvevő gazdákat, ha a jelöléssel nem értettek egyet, a jelöltek fele helyett a nép-vének újakat választhattak. (1845. évi rendszab. II. 8. pont) A gyűlés közvetlen ellenőrzést is gyakorolt a bírák napi munkája felett, hiszen tagjai közül minden napra beosztottak egy un. hallgatót, aki a községházánál jelen lévén, figyelemmel kisérhette a községi elöljárók tevékenységét. (1845. évi rendszab. II. 4., 2/1845. március 30. jkv. sz.) Beleszólása azonban nem volt az eseményekbe, ha valami rendellenességet tapasztalt, a gyűlésnek kellett beszámolnia. A nép-vének gyűlése hatáskörébe tartozott dönteni arról is, kit fogadjanak be a községbe új lakosnak. Ugyancsak a testület engedélyezte a házingatlan vásárlást is Újkígyóson. (58.a./1846. december 20., 74.a./1847. április 17. jkv. sz.) Ellenkező esetben ugyancsak a testület döntött a befogadásra nem méltó lakos községből történő kiutasításáról is. (62.b./1847. február 2. jkv. sz.) Ez a jogosítvány ugyancsak a városok tanácsa hatáskörébe tartozott, a jobbágyfalvakba a földesúr engedélyével települhetett le idegen. Újkígyós esetében nyilván azért gyakorolta a nép-vének gyűlése ezt a jogot, mert a befogadott új lakosnak részt kellett vállalnia a közös terhekben, és amennyiben annak megfelelni - előre láthatóan - nem tudott, elzárkóztak a letelepedés engedélyezésétől. A nép-vének gyűlése választotta meg a község különböző gazdasági, rendészeti feladatokat ellátó tisztségviselőit is. (Adószedők, malomgazdák, utca- és falukapitányok: 40/1846. július 5., 68.a./1848. március 6., 94.3./1847. november 20. jkv. sz.) A testület határozta meg az adószedők létszámát is. (91.e./1847.