Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)
I. Bevezetés - 2. Az összeírás 13 rovatának ismertetése, összegező adatok
56. N. Kiss István: A szőlőművelés terméshozamának alakulása a XVII— XIX. században. (Atsz. 1968. 1—2. 79.) A kapás általában 90—100 négyszögöl, bár homoki szőlőkön, pl. Pest megyében, 200 négyszögöl is esett egy kapásra (Bodgán István: Helyi földmértékeink 1828-ban. Levéltári Közlemények, 1971. 42, 73.) A szőlőknél alkalmazott helyi földmérték Békés megyében 1 kapás = 0,25, illetve 0,30 pozsonyi mérő, átlagban számolva. Településenként vizsgálva azonban kitűnik, hogy egy pozsonyi mérő 2, 2 3/4, 3 1/2, 4 kapásból is állhatott. A nagyváradi adókerület 1849. okt. 20-i földadó provisorum pátense szerint készült telekkönyvi kimutatásban 1 kapás szőlőt 137,5 négyszögöllel tekintenek azonosnak. Benda Gyula ( Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez 1767—1867. Számok és történelem, 1. Bp. 1973. 422.) egy kapás értékének 200-^250 négyszögölet vesz. 57. OL Helytartótanácsi S. 12. D. 10. No. 84. Sarkadi határtérkép a szőlőskertek feltüntetésével 1817; vö. Varga J. i. m. 52. 58. Implom József: i.m. 106: Füzesgyarmaton (1806. szept. 26.) „A szüreteléshez kiki a holnapi napon hozzáfoghat, úgy mindazonáltal, hogy minden szőlősgazda a gerággyájának felső részére vagy kívül, vagy belül a hordást úgy helyheztesse, hogy ide s tova járni a mustjának megdézsmálásához ne kellessen.") (A gerággya vesszőből font vagy trágyás sárból készült kerítés.) N. Kiss István: A szőlőművelés terméshozamának alakulása a XVII— XIX. században. (Atsz. 1968. 1 —2. 84—87.) Kovács Géza: Területmérési rendszerek Arad környékén. Népismereti Dolgozatok, 1980. Bukarest, 1980. 33: 1 veder egyenlő 42,4 literrel, 3 veder kb. 136 liter, s ez egyenlő egy közepes hordóval. 59. Atlagainkat a Vas megyei eredményekkel összehasonlítva, azok kedvezőbbeknek látszanak (Tömböly János: Vas vármegye jobbágygazdálkodása az 1828. évi összeírás alapján. Pécs, 1939. 29.: Egy pozsonyi mérő megműveléséhez 4—8 kapás volt szükséges, és ezen a területen a hegy vámot levonva 4—6 akó termett; 1 akó kb. 54,3 liter). 60. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára I— IV. Pest, 1851. 312., 285., 306., 350. 61. Azt gondolnánk, hogy a nagyhatárú puszták bő munkaalkalmat teremtettek a töredéktelken élő jobbágyok, zsellérek számára. A szomszédos megyék uradalmi gazdatisztjei másként látták a munkaerőpiacot. Magyar Gazda 1843. 68., 1086.: Gazdasági hírek Biharból: „Erdélynek velünk határos széleiről számos takaró szokott hozzánk kiszivárogni, s jöttek ez idén is s a váradi piaczon kaphatók voltak, de részbe aratni nem kívántak, hanem pénzért... az élelem mellett 30—40 kr. napi bérről gondolkodott, pedig ha napszámra dolgoztat a gazda, s mindent feltud, legalább egy pengő frtba lesz egy kereszt búzája, mit jelenleg meg nem ér. De nincs is abban az állapotban legalább körültünk a gazdálkodó ember, hogy ... ily drága napszámosokat fizethessen, mivel ha van is mit, de nincs kinek eladni"; Magyar Gazda 1849. 51., 812.: Gazdasági Hírek Csongrádból: „ ... a napszám nálunk szerfölött drága" és „még drágább volna, ha vidékiek nem jönnének". 62. Dankó Imre: A gyulai vásárok. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai 44—46. Gyula, 1963. 11. 63. Bácskai Vera—Nagy Lajos: Piackörzetek és piacközpontok (In: Magyarország története 1790 —1848. V/L, Szerk. Vörös Károly. Bp. 1980, 286.) 64. Békés megye közgyűlési iratai között számtalan értesítést találunk a katonai parancsnokságoktól, amelyekben útirendjükről tudósítják a megyét, hogy az átvonuló csapatok ellátásáról gondoskodjanak (pl. 1828/ 2139): „A Temesvári Fő Hadi Kormány okt. 10-én költ levelében tudósítja a megyét, hogy onnan egy tisztnek vezérlete alatt ... 100 főből álló katonaság ezen megyén keresztül okt. 20-án Lengyelországba utazand, kérvén azoknak provisiója eránt a szükséges rendeléseket megtétetni." 65. Bvm. jkv. 1828/2375: a katonai év lezáródásakor a „Deperditák bonificatiójának kidolgozásában neveztetett kiküldöttség" elkészítette az egész megye által szolgáltatott katonai kiadásokról és természetbeniekről (naturálék) szóló dokumentumokat. 66. Az 1828-as összeírás „utóéletével" kapcsolatos megyei közgyűlési számok: 1829/42., 289., 913.; 1830/568., 680., 1831/246., 1013., 1978., 2170.; 1832/19., 51., ill. az 1832. ápr. 10. s köv. napokon tartott közgyűlés szinte teljes anyaga; 1832/690., 1342., 1575., 1612.; Bihar és Csanád megyék 57
