Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

I. Bevezetés - 2. Az összeírás 13 rovatának ismertetése, összegező adatok

Ezért azt végezte a gyűlés, hogy „minden mester, aki csak a város határában van kántorgyűlés napján, a gyűlésben megjelenni köteles, nem állván ellene semmi paraszti dolog. Aki elmulasztja, fizet 20 xr-t céh ládájában" ... „H. Kis Ferentz és Bükfi Mihály szűcsmestereknek különös tekintetből a becsületes céh megengedi, hogy esztendők által a bejárási taxát, 1 ftot fizetvén a kántorgyűlésekben való megjelenéstől felszabadíttassanak, de a vízkereszti gyűléseken megjelenni köteleztetnek, valamint a táblát elébb vinni köteleztetnek." 35. Nagybákay Péter: Magyarországi céhbehívó táblák. Bp., 1981. 26. — Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. Békéscsaba, 1971. II. 235.: Egyedül a gyulai csizmadiamestereknél 1816-ban már 32 mesterlegény dolgozott. Az időszakos jellegű szakmákban egy-egy mesternek az átlagnál több legénye volt, de nem mindenütt jegyezték be őket az 1828-as összeírásba. 36. Orosházi szabó-, szűrszabó- és szűcscéh remek kiszabásai 1820. „A betsületes szűcsmesterlegény remeke leszen — egy Csavolt bunda irhára cifrán" .. . „Vékony szabólegény remekje egy dolmán kötött ráncra és egy nadrág fonyásra" ... „Szűrszabólegények egy hosszú szűr szegesre és csipkére. Egy hosszú szűrt sima prémre, egy dolmánt sima prémre" . .. „Német szabólegény egy kaputot és egy frakkot". A füzesgyarmati tímár-varga-csizmadia- és szűcscéh kiszabja egy csizmadiának a következő remeket: „egy pár obszetzes férfi bélelt csizma, egy pár asszonyi patkós csizma, egy pár papucs". U.o. 1832: „Megdorgáltatik Csatári István szűcsmester a sok idő halogatásért, a rossz műv készítése pedig a nyakában vetődik és a kárt megtéríteni köteleztetik". U.o. 1835.: „Egy örökös szabadsággal elbocsájtatott katona és helybeli születésű G. Csák Péter a céhbe való felvételét kéri." „Tekintetbe vévén az esedezőnek a nemes katonaságnál eltöltött 15 esztendei szolgalatja és ottan is ezen szűcsmesterségnek folytatása, a szokott taxa lefizetése mellett a céhbe bevétetik". 37. 1820. inasnak szegődött Árva megyei Nagyfaluból Baló Mihály, Zólyom vármegyéből Csernyii Marton. Mint ismeretes, a céhbe tartozók vallását is megszabták (az orosháziak az evangélikusokat fogadták szívesen). Füzesgyarmat 1845.259: „Szombati Károly tímármester Nagy Istvánt 3 évi inasságra oly feltétel alatt szegődtette be, hogy gazdája csizmával tartani fogja ... minden hamvasba egy darab bőrt a gyakornok maga ruházatja, megszerzése tekintetéből elkészíthet, befizetvén 1 Ft 30 xr díjt." U.o. sok panasz hangzik el a mesterek ellen, mert az inasok helyzetével visszaélnek. 1836: Szombati István ... inasát „Summásnak kiadván, annak minden keresetét magának kívánja elfoglalni, holott pedig mégcsak lábbelivel sem tartja ... Inasát". 38. U.o. 1832. Egy kisinas azért panaszkodik, mert mestere nem tanítja, hanem télen nádvágással, tavasszal szántással és „nyáron vellássággal" foglalkoztatja. Más tanítómesterhez kéri magát inasnak. 39. Az 1813. évi céhrendelet XXVIII. cikkelye szerint — amely a céhkiváltságlevelekbe is bekerült — „A céheknek szabadságában áll, egy két vidéki mesterembereket a szomszédságból, de csak egyenként és semmiféle szín alatt többekre ki nem terjesztendő filialis szövetség gyanánt fél mestertaksának letételével a maga kebelébe felvenni." A gyulai német vargák nyomtatott céhlevele (1829). 40. Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. Békéscsaba, 1971.138. Az erőszakos katonafogás ellen nemcsak úgy védekeztek a szülők, hogy fiaikat elrejtették, az is gyakran előfordult, hogy a „katonaságra való ifjak" „a nemeseknek házaikhoz és tanyáikra vették magokat, ahonnan a birtokosok által sem szép kérelemre sem protestatiora ki nem adattak". — Sarkad város főbírájának levele Bihar megye főispánjához. In: Tanulmányok Sarkad tört. Szerk.: Komoróczy György. 456. 41. Bvm. jkv. 1828/1941: „Szeghalmi születésű Kenderesi Mihály most Veronában Olaszországban közvitéz előadván, hogy az 1821-ik esztendőben katonának elfogattatván, minthogy többen is, akik valami vagyonnal bírnak szabadságra bocsájtattak" kéri „hogy háborúig, vagy valamely bizonyos időig leendő elbocsájtását a maga útján a nemes megye eszközölni méltóztasson". 42. Sándor Pál: A XIX. századi parasztbirtok vizsgálatának történeti statisztikai forrásai, módszerei és újabb eredményei. Atsz. 1964. 1—2. 78. 43. Bvm. kgy. ir. 1828. 1901., 1819: A gyulai uradalom ügyésze „a gyulai már tökéletesen véghez vitt urbarialis földek felmérésének authenticatiojára nézve egy küldöttséget kírendeltetni kér". 55