Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)
A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Dévaványa
14 telkes jobbágynak, 4 zsellérnek és 1 hazátlan zsellérnek összesen 27 sertése van. Az egész közösséget érintő észrevételek A határ fekvését megtekintve, úgy találtuk, hogy az mindenfelé sík, talaja sódosus. A szántók Az urbárium szerint a mezőváros határa másodosztályú, és van 14 1/2 jobbágytelke — 28 holdjával számolva a szántókat és 12 kaszással a réteket. A városban 1 holdat legfeljebb 1 1/2 p.m. vetéssel lehet számolni, mivel a talaj minősége sűrűbb vetést aligha fogad be. Csak egy nyomás van, mivel az áradások idején csak a magasabb helyeken fekvő földeket lehet szántani, a többit a víz alatt hagyják. A város szántóföldjei minőség szempontjából 2 osztályba tartoznak. Ezek censusát mérőnként az első osztályban 36 xr-jával, a második osztályban 24 xr-jával számítottuk. Ez összesen 1 Ft, s osztva kettővel, egy p.m. átlagos censusa így 30 xr, ami a 406 mérő vetés után összesen 203 Ft-t tesz ki. Egy p.m. vetés után, figyelembe véve a szántóföldek mindkét osztályát, valamint a több évi termést, levonván a magot, a kilencedet és a dézsmát, amelyeket itt természetben szoktak beszolgáltatni, a következő hozamot kapjuk egy p.m. után: a kétszeresből 1 1/2, a rozsból 1 1/3, az árpából 2 és a zabból 3 mérőt; ez összesen 8 mérő, s ezt elosztva a terményfajták számával, vagyis néggyel, az átlagos terméseredmény 2 mérő, vagyis az összes 406 mérő vetés után 812 mérő. A termények átlagára, a megyebeli piachelyek jegyzőkönyvei szerint, 7 év átlagában, egy p. mérőt számítva a következő: a kétszeresé 1 Ft, a rozsé 52 xr, az árpáé 37 xr, a zabé 29 xr; a 2 Ft 58 xr összeget a termények négy fajtájával osztva 1 p.m. átlagos ára 44 1/2 xr, azaz az egész termés értéke 602 Ft 14 xr. Egy p.m. vetés után a termés 2 mérő, átlagosan egy mérő 44 1/2 xr, így a jövedelem 1 Ft 29 xr-t tesz ki. De egy p.m. vetés 1 őszi és hasonlóképpen 1 tavaszi szántást kíván, amelyek közül az őszi vetés alá való szántás boronálással 24 xr, a tavaszi vetés alá való szántás boronálással 36 xr, ami összesen 1 Ft. Ezt elosztva a kétszeri szántással, mérőnként 30 xr-t kapunk. Az előbb kimutatott jövedelemből ezt levonva, egy mérő vetés után 59 xr tiszta haszon marad, s így a 406 mérő vetés utáni tiszta haszon 399 Ft 14 xr. A rétek A rétek censusa — a kaszáihatóságot figyelembe véve — a II. osztályú földek censusával egyenlően került megállapításra. Tehát 1 p.m. kiterjedésű rét censusát 24 xr-al véve, 174 kaszás rét mindegyikét 1 1/2 p.mérőnek véve a census 104 Ft 24 xr lesz. A rétek jövedelmét egyenlőnek véve a földek jövedelmével s csupán a magot vonva le, ez 1 Ft 51 egész 1/4 xr-t tesz ki. Ebből az egy mérő rétre megállapított jövedelemből le kell vonni: a) 1 kaszás rét lekaszálásának a bérét (14 xr), b) az összegyűjtés és összerakás bérét (12 xr), c) az összehordás bérét (24 xr), azaz összesen 50 xr-t. Mivel pedig egy kaszás rét 1 1/2 mérő, a kiadás egy p.m. rétre 33 1/3 xr. Ezt 422
