Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Zsadány

negyed mérő. Az őszi búzából, hasonlóan levonva a kilencedet és a vetőmagot, terem 2 egész és háromnegyed mérő. 1 p.m. után tehát az átlagos termés 2 egész és fél mérő, vagyis az összes 1026 egész és ötnyolcad p.m. vetés után 2566 egész és fél mérő, amelyből 1154 egész és hatvanegy-hatvannégyed a kétszeres és 1411 mérő az őszi búza. A faluban piac nincsen, ezért átvettük a nagyváradi magisztrátus terményekre vonatkozó ártáblázatát: a legközelebbi, mintegy 5 mérföldnyi távolságra lévő nagyváradi piac árai alapján, figyelembe véve a távolságot is, hét év átlagában 1 p.m. kétszeres ára 1 Ft 8 xr, a rozsé 34 xr, 1 p.m. termény átlagára tehát 51 xr. Mivel az előbbiek alapján 1 p.m. vetés termése 2 egész és fél mérő, egy p.m. átlagára pedig 51 xr, elvégezve a szorzást kijön, hogy egy p.m. vetés után az egész jövedelem 2 Ft 7 egész és fél xr. De mivel 1 mérő őszi vetés alá 3 szántásra van szükség, amelyek mindegyike 24 xr, s így a 3 szántás a vetéssel és a boronálással 1 Ft 12 xr, a kilenced megváltása 4 egész és fél xr, 1 mérő vetés után a szükséges összes kiadás 1 Ft 16 egész és egynegyed xr. A fent kiszámított jövedelemből ezt levonva, egy p.m. vetés után tiszta haszon címén 50 egész és fél xr marad. A rétek Mivel a falu rétjei hasonló okokból, mint a szántóföldek, minden második évben ugarként kiesnek, a rétek felét is az összeírásból ki vettnek tekintjük. Mivel ezeket nem lehet kétszer kaszálni, s a határ szántóföldjeivel egyenlő minőségűek, az utasítás 15. czikhelye szerint a szántóföldekre megállapított 30 xr-t írtuk be a rétek adójaként is. Mivel a rétek minősége a földek minőségével azonos, a földek termése — egyedül a magot vonva le — 2 egész és hétnyolcad mérővel számítható, amely 51 xr-jával (egy mérő átlagárával) megszorozva 2 Ft 26 egész ötnyolcad xr-t tesz ki: a kaszálás bére egy kaszás rétre vonatkozóan 12 xr, az összegyűjtése, összerakása és összehordása 12 xr. Az összesen költség 24 xr. Mivel pedig ezen a helyen egy kaszás rét két mérő, egy p.m. rétnél a kiadás 12 xr, amit a fent kiszámított jövedelemből levonva, egy p.m. rét után a tiszta nyereség címén 2 Ft 14 egész és ötnyolcad xr marad. A tehenek A tehenet 6 hónapon keresztül, vagyis 182 napon keresztül fejik. Naponta 2 itce tej összesen 364 itcét ad, egy itcét el lehet adni négyötöd xr-ért, s ezt megszorozva a 364-el 291 egész és egyötöd xr-t, vagyis 4 Ft 51 egész és egyötöd xr-t kapunk. Az üszőt el lehet adni 2 Ft-ért, s így az egész jövedelem 1 tehén után 6 Ft 51 egész és egyötöd xr. A téli tartás az esküdtek vallomása szerint 4 Ft, ezt a jövedelemből levonva, tiszta haszonként 1 fejőstehén után 2 Ft 51 egész és egyötöd xr marad. A trágyát nem vesszük számításba, mivel a lakosok földjeiket nem szokták trágyázni, s a trágyát semmire sem becsülik. Ami pedig a legelőt illeti, a tehenek házi legelőt használnak. Javadalmak és károsodások A falunak tehetősebb lakói földműveléssel foglalkoznak, a szegényebbek pedig télen nádvágással, fuvarozással, a visszatérő mezei munkák idején pedig kézi munkáik útján a szomszédos pusztákon és Békés megyében igyekeznek megélhetésüket biztosítani. 384