Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Sarkadkeresztúr

364-el az 291 1/5 xr-t, vagyis 4 Ft 51 1/5 xr-t kapunk. Az üsző eladható 1 Ft 36 xr-ért, így az összes jövedelem egy fejőstehén után 6 Ft 27 1/5 xr. Egy tehenet itt egy télen át 3 Ft 12 xr-ért szoktak eltartani; ezt a jövedelemből levonva tiszta nyereség címén 1 fejős tehén után 3 Ft 15 1/5 xr marad. Javadalmak és károsodások A falu lakosai fuvarozással és nádvágással, aratás és más mezei munkák idején kétkezi munkákkal törekszenek életszükségleteiket megszerezni a közelfekvő pusztákon és Békés megyében. Rendszeresen kétszerest és zabot vetnek. A földeket nem szokás trágyázni, a trágyával a tűzifa hiányát pótolják. A falu legközelebbi piachelyei a gyulai és a békési, amelyek 3 mérföld távolságra vannak. A szántást 4 jármossal szokták végezni, az őszi alá kétszer, a tavaszi vetés alá egy alkalommal. A falunak semmi rendkívüli javadalma és jövedelme nincsen az úrbéri kocsmáitatás jövedelmén kívül, amelyet 6 Ft-ért szokott bérbeadni. A rétek a szántókkal együtt a Sebes-Körös és a Gyepes folyók, a Pósa és Csicseri patakok gyakori áradásainak vannak kitéve. Az átvonuló katonaság közvetlenül nem terheli őket (eltartására a szomszédos Sarkad mezővárosban szoktak összegyűlni). Mivel semmi rendkívüli jövedelmük nincsen, a szükséges házi kiadásokat és a tekintetes vármegye házipénztára számára szolgáló adómennyiséget a lakosoknak maguk között kell szétosztaniuk. A falu előfogatot és a megyében állomásozó katonaságnak természetbenieket is tartozik szolgáltatni, ilyen címen 64 Ft 17 20/100 xr vesztesége (deperditája) van, amint ez a nemes vármegye számvevősége által gondosan készített számadásból kitűnik. Ilyenképpen ezeket befejezve, a jelen összeírás és a falu urbáriuma összevetését is elvégeztük. Ebből nyilvánvaló, hogy az 1773. évi júl. 18-i urbárium szerint ezen a (úrbéri szempontból III. osztályú) helyen 7 5/8 úrbéri teleknek kell lennie 229 hold szántófölddel és 101 kaszás réttel; az új bediktálás szerint viszont az összeírt jobbágyok kezén (akiknek kategóriáját, hogy ti. hány közülük egy vagy több nyolcados telkes jobbágy) meghatározni nem lehetséges, mert telkeiknek egymás közti, jelenleg létező újrafelosztása és szabad eladása következtében annyira összekeverték a földeket, hogy azokat teljesen szabályozatlan mennyiségben birtokolják. Beszámítva a földek ugar címén kivett felét, összesen 229 hold szántó és 108 1/2 rét van, következésképpen megállapítható, hogy az urbáriumhoz képest sem hiány, sem elhagyott telkek nincsenek. Kézművesek: nincsenek. 1828-ban összesen 117 házat írtak össze, 3 ház nemesi telken épült, 1 telket 1 agilis birtokol nemesi származású felesége jogán és 15 telken további agilisek élnek (a nemesi telket anyai jogon, a házat polgári jogon birtokolva). Minden háztartást külön írtak össze, így lehetséges az egyes háztartásokban élő adózók bemutatása: 7 adózó személyt írtak össze 1 háztartásban, 6 adózó személyt írtak össze 1 háztartásban, 4—4 adózó személyt írtak össze 11 háztartásban, 3—3 adózó személyt írtak össze 8 háztartásban, 377