Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)
A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Okány
A tehenek A tehenet itt 6 hónapon keresztül fejik, ami 182 napon át naponta 2 itce, összesen 364 itce tejet jelent, egy itcét el lehet adni 4/5 xr-ért, ezt megszorozva 364-el, 291 1/5 xr-t, vagyis 4 Ft 51 1/5 xr-t kapunk; az üszőt el lehet adni 2 Ft-ért. így az egész jövedelem 1 tehén után 6 Ft 51 1/5 xr. Télen át egy tehenet 4 Ft-ért szoktak eltartani, ezt a jövedelemből levonva tiszta-haszonként 1 fejőstehén után 2 Ft 51 1/5 xr marad. A tehén utáni trágyát nem vesszük számításba, mivel itt a földeket nem szokták trágyázni, s a trágyát nem sokra becsülik. A tehenek itt házi legelőt használnak. Javadalmak és károsodások A falu tehetősebb lakói a földművelésre adják magukat, a szegényebb osztály pedig kétkezi munkákkal törekszik életszükségleteit megszerezni. Rendszerint kétszerest vetnek. A földeket nem trágyázzák, a trágyával a tűzifa hiányát szokták pótolni. A szántást rendszeresen 4 jármossal végzik, mégpedig az őszi vetés alá három alkalommal. A falu leközelebbi piachelyei: a nagyváradi, amely 2 1/4 és a gyulai, amely 2 statióra van. E falunak semmi rendkívüli javadalma ill. jövedelme nincsen az urbériális kocsmáitatáson kívül, amelyet 16 Ft-ért ad bérbe. Rétjeit a szántókkal együtt a Sebes-Körös, a Fekete-Körös és a Korhány patak gyakori áradásai veszélyeztetik. Az átvonuló katonaság nem szokta terhelni. Mivel semmi jövedelmük nincsen, a szükséges házi kiadásokat, a jegyző, a bíró és a kocsis fizetését és a tekintetes vármegye házi pénztára számára szolgáló adómennyiséget a sajátjukból kénytelenek viselni. A község előfogatokat szolgáltat, és evégből egy negyfogatút tart. Természetbenieket is tartozik szolgáltatni a megyében állomásozó katonaságnak: az ebből adódó vesztesége (deperditája) 90 Ft 31 90/100 xr, amint ez a tekintetes vármegye számvevősége által gondosan készített számadásból nyilvánvaló. Miután mindezeket ilyenformán elvégeztük, végrehajtottuk a jelen összeírás és a község urbáriuma összevetését. Az összevetésből kitűnik, hogy az 1803. évi márc. 9-i új urbárium szerint, ebben az (urbárium szerint) I. osztályú faluban 45 5/6 telek 915 hold szántófölddel és 715 kaszás réttel van; az új, bediktálás szerint az összeírt telkes jobbágyok kezén van ebből 67 egynegyed, 25 háromnyolcad, 26 fél, 7 ötnyolcad, 1 hatnyolcad és 1 egész telek. Hozzáadva az ugar címén kivett felet és a község által használt 4/8 telket, összesen van 45 6/8 telek 1186 2/4 hold szántófölddel és 460 2/4 réttel. Következésképpen megállapítható, hogy ezen a helyen sem az urbáriumtól eltérő hiány, sem elhagyott telkek nincsenek. Kézművesek: nincsenek A háztartásokat külön írták össze, így bemutatható az egyes háztartásokban élő 18—60 éves adózók létszáma: 6 adózó személy él 1 háztartásban 5 adózó személy él 1 háztartásban 4—4 adózó személy él 27 háztartásban 360
