Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Méhkerék

Az utasítás szelleme szerint úgy határoztunk, hogy össze kell írni ezeket a maradvány (remanentiális) földeket is annál inkább, mert ezek legnagyobb részükben a dicalis összeírás hatálya alá is estek, és a jelenlévő jobbágyok megerősítették, hogy ezeket a maradvány telkeiket a szoros értelemben vett úrbéri földektől nem tudják megkülönböztetni, minthogy nekik egyénileg ezeket sohasem mérték ki. A határban csak két nyomás van, és ezeket úgy művelik, hogy egy teljes nyomást váltakozó sorrendben ugarnak hagynak. A nyomásoknak ezt a felosztását nem a talaj terméketlensége, vagy más az Instrukcióhoz fűzött kiegészítésben a 14. §-hoz fűzött okok miatt végzik, hanem egyedül az elfogadott szokásból és a helyi körülmények miatt használják így a földeket. Egy p.m. szántót — mivel ebben a határban a szántóföldek (a falu urbáriuma és az esküdtek vallomása szerint) egyenlő minőségűek — megkülönböztetés nélkül 24 xr-al szoktak megadóztatni. A faluban leginkább kétszerest szoktak vetni, és egy p.m. kétszeres vetése után (tekintetbe véve több év termését és levonva a magot) terem 2 p.m., vagyis az összes 663 1/4 mérő vetés után 1326 1/2 mérő. Mivel e helyen piac nincsen, átvettük a legközelebb, mintegy 1 1/2 státióra lévő gyulai piachely terményárait, s ennek alapján, figyelembe véve a távolságot, hét év átlagában egy p.m. kétszeres ára 52 xr. Mivel az előbbiek alapján 1 p.m. vetés termése 2 mérő, egy p.m. átlagára pedig 52 xr-t tesz ki, egy p.m. vetés után az egész jövedelem 1 Ft 44 xr. De mivel 1 mérő őszi vetés alá három szántásra van szükség, amelyek mindegyike, eskü alapján 24 xr, s így a 3 szántás egy vetéssel és a boronálással 1 Ft 12 xr, a fent kiszámított jövedelemből ezt és a kilenced megváltásáért 4 1/2 xr-t levonva, egy p.m. vetés után tiszta haszon címén 28 1/2 xr marad. A rétek A falu rétjeit ritkán lehet kétszer kaszálni. Mivel a rétek minősége azonos a földekével, censusuk is a földekre megállapított 24 xr-al egyenlő. Mivel a rétek minősége a földekével azonos, a földek termése — egyedül a magot vonva le — 2 mérővel számítható, amely 53 xr-jával, mint egy p.m. kétszeres átlagárával megszorozva 1 Ft 44 xr-t tesz ki. A kaszálás bérét egy kaszás rétre vonatkozóan 12 xr-ra becsülve, az összegyűjtését, összerakását és összehordását is egy kaszás rétre vonatkozóan 12 xr-ban meghatározva, s a költségeket összeadva, 24 xr-t kapunk. Mivel pedig itt egy kaszás rét két mérőt tesz ki, egy p.m. rétnél a kiadás 24 xr; ezt a fent kiszámított jövedelemből levonva, egy p.m. rét után tiszta nyereség címén 1 Ft 36 1/2 xr marad. A tehenek A tehenet 6 hónapon keresztül fejik, ami 182 napon át napi 2 itce tejet, összesen 364 itcét jelent; egy itcét el lehet adni 4/5 xr-ért, ezt megszorozva 364-el 2 91 1/5 xr-t, vagyis 4 Ft 51 1/5 xr-t kapunk. Az üszőt el lehet adni 2 Ft-ért, így az egész jövedelem 1 tehén után 6 Ft 51 1/5 xr. A téli tartás (az esküdtek vallomása szerint) 4 Ft, ez a jövedelemből levonva, tiszta haszonként 1 fejőstehén után 2 Ft 51 1/5 xr marad. A trágyát nem vesszük számításba, mivel a földeket itt nem szokták trágyázni, s a trágyát semmire sem becsülik; ami pedig a legelőt illeti, a tehenek házi legelőt használnak. 352