Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)
A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Kőrösnagyharsány
364-el, ez 291 1/5 xr-t vagyis 4 Ft 51 1/5 xr-t kapunk; az üszőt el lehet adni 1 Ft 36 xr-ért. Az egész jövedelem tehát 1 tehén után 6 Ft 27 1/5 xr. A téli tartás (az esküdtek vallomása szerint) 3 Ft 36 xr, tiszta haszonként 1 fejőstehén után 2 Ft 51 1/5 xr marad. A trágyát nem vesszük számításba, mivel a kiadások sorában nem magát a trágyát, hanem csak a trágya kiszállítás bérét számoltuk. Egyébként a tehenek a házi legelőt használják. Javadalmak és károsodások E falu lakosainak rendkívüli kereseti lehetősége abból áll, hogy a szőlőművelés idején a szomszédos nagyváradi városlakóknak napszámért dolgoznak, ill. aratás és más mezei munkák idején a szomszédos pusztákon van kereseti lehetőségük. A határban leginkább kétszerest szoktak vetni, mivel a lakosok tanúságtétele szerint a talaj más terményeket nem terem meg. A falu lakosai szokták trágyázni földjeiket; egy trágyázás 3 vetést tart ki. A szántást rendszerint 4 igásállattal teljesítik, az őszi vetéshez három, a tavaszihoz pedig egy alkalommal. Amennyiben azokból hiányoznának, úgy egymásnak váltakozva kölcsön szokták adni. A falu legközelebbi piachelye Nagy Várad, amely 3 mérföldnyi távolságra van. A falunak semmi rendkívüli javadalma, jövedelme nincsen az urbáriális kocsmáitatáson kívül, amelyet 16 Ft-ért szoktak bérbeadni. A falu rétjei a Sebes-Körös ártalmas áradásainak ki vannak téve, annyira, hogy az esküdtek által 64 kaszásra becsült úrbéres rétek nagy részét, amely a jelen összeírásból ki van véve, a nevezett folyó sodrásával pusztította. A falu nem állomáshelyen fekszik, ezért az átvonuló katonaság nem terheli. Mivel a falunak semmi rendkívüli javadalma nincsen, a házi kiadásokat és a házipénztár terhét a sajátjukból kénytelenek viselni. A község előfogatot szolgáltat a nemes vármegye kivetése szerint, és a megyében állomásozó katonaságnak a természetbenieket is szolgáltatja; hogy az ebből adódó vesztesége (deperditája) mekkora, azt a nemes vármegye által készített kimutatás világosan tartalmazza: 80 Ft 58 xr. Végrehajtottuk a jelen összeírás és a község urbáriuma összevetését. Ebből kitűnik, hogy az 1772. évi jún. 12-i urbárium szerint a faluban 18 7/8 úrbéri teleknek, 655 hold telek után járó szántóföldnek és 383 2/4 kaszás rétnek kell lennie; az új bediktálás szerint a telkes jobbágyok kezén van telek; 126 egynegyed, 29 haromnyolcados és 18 fél telek; hozzáadva a földek ugar címén kivett felét és a község által bírt 5 hold szántót, 90 kaszás rétet és a nemesek által bírt úrbéri telket, van összesen 52 3/8 telek, 1340 3/4 hold szántóval és 629 1/2 kaszáló réttel, s így megállapítható, hogy az urbáriumhoz képest sem hiány, sem elhagyott telkek nincsenek. Kézművesek: nincsenek. Malom: szerződéses molnár 1 telkes jobbágy (szántója 6 2/4 p.m., rét 3 kaszás). Minden háztartást külön írtak össze, így bemutatható az egyes háztartásokban összeírt adózók megoszlása: 5—5 adózó személy van 2 háztartásban 4—4 adózó személy van 15 háztartásban 3—3 adózó személy van 30 háztartásban 330
