Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

I. Bevezetés - 2. Az összeírás 13 rovatának ismertetése, összegező adatok

rossz közlekedés: „.. . sokkal nehezebb utak rettentik vissza az Arad és Békés Vármegye Mezőségeire fát kiszállítani akarót. Arad felé a Békési határ és Bokszeg között lévő fokon keresztül vezető útnak a képzetet is felül haladó rosszasága a fának erre való vitelét, az ezen megye adófizetőnek becsülhetetlen kárára, teljességgel hátráltatja." „Könnyebben megyén a fának a békési Mezőségre a Féket- Körös árján való lebocsátása."

32 Két mezővárosban volt a legdifferenciáltabb az ipar, Magyar-Gyulán és Békésen. Itt a megyei és az uradalmi tisztségviselők, honoratiorok számára dolgozó kézműves mesteremberek munkálkodtak. Példaként említjük a két gyulai órásmestert, a két rézművest és a gyulai aranyművest. Igen nagy számmal voltak megyénkben ún. szárazliszt-örlő malmok (molae siccae farinaceae), de a molnárokat az összeírok alig néhány esetben jelzik mesteremberként (opifex-ként) a megfelelő összeírasi rovatban; mindössze 12-őt (3-at Békés megyében, 5-öt Dévaványán, egyet Sarkadon és 3-at Eleken). Miután az 1828/29. évi népösszeírás alapján mindegyik (történeti) Békés megyei település lélekszámadatait ismerjük, a mellékelt táblázat segítségével bemutatjuk egy-egy településen az iparűzők százalékos arányát, nem véve figyelembe, hogy az év folyamán mennyit dolgoznak. (12. táblázat) 12. táblázat A kézművesek száma Békés megyében az összlakossághoz viszonyítva, 1828-ban A település neve Hány lakosra esik egy iparos 1. Békés 75,6 2. Békéscsaba 195,0 3. Békésszentandrás 92,6 4. Doboz 867,5 5. Endrőd 122,7 6. Füzesgyarmat 185,2 7. Gyoma 68,9 8. Magyar-Gyula 50,9 9. Német-Gyula 33,27 10. Kétegyháza 332,5 11. Körösladány 187,6 12. Köröstarcsa 836,2 13. Mezőberény 72,4 14. Orosháza 89,2 15. Öcsöd 95,3 16. Szarvas 91,4 17. Szeghalom 224,9 18. Tótkomlós 215,1 19. Vári 981,5 20. Vésztő 273,— Az egész megyét figyelembe véve 104,1 főre esik egy iparos. A céhkiváltságlevelek — a céhszervezet felépítését pontosan meghatározták. Az ellenőrzésben a megyét, illetve a földesurat a céhbiztos (céhcommissarius) képviselte, aki a „fertály" azaz a negyedévenként tartandó ún. kántor(quatuor) 25