Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

II. Az egyes települések összeírásai - Vésztő

az elvégzendő munkákat, úgymint: egy kaszás rét lekaszálását 16 xr-ban, összegyűjtését és összerekását 12 xr-ban, összehordását 21 xr-ban számolva (együttesen 49 xr) kitűnik, hogy a jobbágyoknak a rétekből tiszta haszonként 1 Ft 6 4/8 xr marad. A legelő A legelő — kiterjedését tekintve — elég széles, de szerfelett sziksós, oly annyira, hogy szárazságban vagy esős időben szinte használhatatlan. A szőlők Mivel első osztályú földek a határban nincsenek, a szomszédos Békés mezőváros határában lévő első osztályú szántóföldek bérével, 48 xr-ban lehet a szőlők censusát meghatározni. Egy p.m. szőlőhöz átlagosan 4 kapás szükséges. A termés — levonva a kilencedet —, amelyet az uradalomnak természetben szoktak beszolgáltatni, átlagosan 2 vederben határozható meg. Egy veder árát 48 xr-ban rögzítve, átlagosan egy kapás után 1 Ft 36 xr árat lehet kalkulálni. Figyelembe véve az egy kapás szőlőhöz szükséges munkák bérét: 5 kapálásért (á 12 xr) 1 Ft-t, metszésért 12 xr-t, gyomlásásért és kötözésért 12 xr-t (a karózás és a trágyázás nincsen szokásban), összesen 1 Ft 24 xr-t, a jobbágyoknak bármely kapás után csak 12 xr tiszta haszon marad. A tehenek A teheneket 5 hónapon keresztül szokták fejni (naponta átlagosan 1 itce tejet adnak 1 xr-jával számítva); az üsző értéke 2 Ft 40 xr (a trágyát nem véve figyelembe), így egy tehén után a jövedelmet 5 Ft 10 xr-ban lehet számítani, a téli tartást 6 hónapban véve (4 Ft 48 xr), tiszta haszonként egy fejőstehén után csak 22 xr marad. Javadalmak és kártételek A földek rendszeres trágyázása nincs szokásban az utak nagy távolsága miatt, amelyek a trágyázás időszakában járhatatlanok. A lakosoknak szinte semmi rendkívüli kereseti lehetőségük nincsen. A község a szomszédos piachelyekhez: Gyulához 5 1/2, Békéshez 3, Nagyváradhoz 7, Mezőtúrhoz 7 1/2 és Szarvashoz 8 mérföldnyi távolságra fekszik. A község az uradalom bőkezűségéből 9 p.m. szántóföld és 50 kaszás rét külsőséget élvez. Illetékes emellett a község a kocsmatartásra is, és egy kettős lisztőrlő szárazmalmot is bérel az uradalomtól, amelyeknek évi jövedelme 5 év számadásai alapján: az előbbié 58 Ft, az utóbbié 156 Ft, összesen 214 Ft. Az évenként megújuló áradásoktól és az állóvizektől a legelő, a rétek és részben a szántók, a jégesőtől és a rákövetkező nagy szárazságtól a vetések és a szőlők sokat károsodnak. A falu a postaállomásokon átvezető utakon kívül esik, ezért ennek terhét nem érzi. A község jövedelme a törvényhatóság házi pénztára szükségleteinek a fedezésére nem elegendő, úgy találtuk, hogy mindkét pénztárra egyenként való kivetéssel — „a töredékeket, amelyek már most 121 Ft 24 xr-t tesznek ki, mint egészet szokták beszedni." A fiúk és leányok elemi iskoláin kívül más intézmény nincsen a faluban. Az állomásozó katonaságnak szolgáltatott természetbeniek után veszteségei 286