Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

II. Az egyes települések összeírásai - Szeghalom

jövedelem összesen 5 Ft 30 xr. A hónapos téli tartásra bevezetett szokás szerint 5 Ft kell venni, s a jövedelemből ezt levonva, tiszta haszon címén egy fejőstehén után 30 xr marad. A szőlők Mivel itt első osztályú földek nincsenek — a szőlők censusát a szomszédos Mezőberény első osztályú földjeinek a censusával (56 xr-al) vették egyenlőnek. A határbeli 3 vágásban levő szőlőben a nehezebb müvelés miatt (az esküdtek vallomása szerint) egy p.m. nagyságú területen átlagosan 4 kapás szükséges. A termés, levonva az uradalomnak szolgáltatni szokott kilencedet, bármely kapás után — átlagosan 1 vederben (és nem többen) határozható meg. Egy veder ára (helyi következtetés szerint) 1 Ft 12 xr-ban határozható meg. E számítás alapján egy kapás szőlő jövedelme 1 Ft 12 xr-ra tehető; ebből leszámítva egy kapás szőlő munkabérét — úgymint: a) 5 kapálásért (á 12 xr) 1 Ft-t b) metszésért 14 xr-t c) gyomlálásért 6 xr-t d) kötözésért hasonlóan 6 xr-t azaz együttesen 1 Ft 26 xr-t (a karózás és a trágyázás nincsen szokásban), nyilvánvaló, hogy a jobbágyoknak a szőlőkből bármely kapás után nemhogy haszna lenne, de 14 xr vesztesége van. Javadalmak és károsodások A lakosoknak semmiféle különleges kereseti lehetőségük nincsen. A földeket néhányan szokták trágyázni. A legjobban alkalmazott trágyázás három éven túl semmit sem segít. Szabályosan nem szokás trágyázni a földeket. A szántást őszi alá kétszer, a tavaszi alá egyszer (legalább négy jármossal) kell végezni. A törvényhatóság keretén belül lévő szomszédos vásárhely — Gyula mezőváros 7, a megyén kívüli Nagyvárad 9, Debrecen 11 mérföldnyi távolságra van. A község az újonnan szabályozott urbárium mellett a nemes uradalom bőkezűségéből 50 p.m. szántóföldet, hasonlóképpen 300 kaszás rétet birtokol használatra. A kocsmáitatás javadalmát Szt. Mihálytól Szt. György ünnepéig élvezi a nemes uradalomtól, évi szerződés mellett — árendában — 248 Ft-ért. A község egy száraz lisztőrlő malmot tart, melyek jövedelme az elmúlt 7 év számadásai alapján 50 Ft; így a község által élvezett rendkívüli javadalmak évi jövedelme összesen 298 Ft-ra tehető. A Sebes-Körös áradásaitól, valamint az állóvizektől (esős és nedves időben) a legelő, a rétek, és részben a szántóföldek, a gyakran jövő szárazságtól — a gabonavetések és szőlők sokat károsodnak. A falu a megyebeli utakon kívül esik. Katona tartási terhe nincs. A község jövedelmei nemcsak, hogy nem elegendők a megyei házipénztár szükségleteinek a fedezésére —, amelyek a törvényhatóság által az adókivetéssel azonos módon vannak felosztva, de még magának a községnek a saját szükségleteire sem elegendők. A fiúk és lányok falusi iskolái mellett a falun belül más intézmény nincsen. Azt találtuk, hogy a katonaságnak szolgáltatni szokott természetbeniek után összességében veszteségei vannak a falunak, mint az a bemutatott és a megyei 266