Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

I. Bevezetés - 2. Az összeírás 13 rovatának ismertetése, összegező adatok

8. táblázat A zsidók létszáma A település neve 1828/29 1828 (18 évtől 60-ig) országos neposszeiras összeírás Békés város 7 2 hazátlan zsellér Békéscsaba 30 11 hazátlan zsellér Orosháza 6 3 hazátlan zsellér Szentandrás 56 15 hazátlan zsellér Vári 47 20 hazátlan zsellér Öcsöd 1 hazátlan zsellér Dévaványa 18 hazátlan zsellér s hogy éppen ez érezhető iparhiány országunknak legsetétebb oldalát képezi, ezt fájdalommal kell megvallanunk, melyet azon vigasztaló szó sem enyhíthet, mellyel némely barátink ámítni akarnának, mintha Magyarország csak földműves országnak volna teremtve, s e mellett szerencsésebb, állandóbb s biztosabb alapon nyugodnék, mint a hatalmas Albion, melyet óriási ipara néha pillanati zavarokba taszít."

24 Sokszor megállapított tény, hogy az Alföldön a török hódítás másfél évszázadra megszakította a középkori fejlődés folytonosságát. Különösen áll ez az ipari életre. Melyek azok az eredmények, amelyek a pusztítások nyomán semmivé lettek? Már 1543-ból ismerjük a gyulai céhes szervezkedés kezdetét, és a gyulai uradalom mezővárosaiban, Békésen és Gyulán kialakult rendkívül differenciált iparágakat, a várak szükségleteire dolgozó fémfeldolgozó kézműveseket, molnárokat, szabókat, vargákat és szűcsöket.

25 Hogyan indult meg a benépesülés nyomán az iparosok első szervezkedése? Bár már 1727-ben említik a gyulai csizmadiák céhét, mely a nagyváradi csizmadia céh alapszabályait fogadta el, mégis 1771—74-ben, amikor a Helytartótanács 11 megye, gyár és kézműipari helyzetéről jelentést készített, Békésről azt közölte, hogy sem gyára, sem kézműipara nincsen. Az első önálló szervezetek a megye három mezővárosában, Gyulán, Békésen, Szarvason jöttek létre, de a mesterek már korábban is úgynevezett affiliált céhekbe tartoztak, amelyeknek anyacéhei más megyékben voltak. Majd, amikor e

gy

_e

gy iparágon belül a kézművesek száma szaporodott, a földesúr engedélyével a megyében létrejött mezővárosi céhekhez kapcsolódtak.

27 A sok új céh alakulásának és virágzásának klasszikus korszaka az egész Alföldön, mint azt Eperjessy Géza kutatásaiból ismerjük a XIX. sz. első és második évtizede. A jobbágyfelszabadításig terjedő időben a céhek száma a következőképpen alakult: Azonos foglalkozású mesterek 18-féle céhben, több különböző iparágban dolgozó mesterek (úgynevezett társult céhek) 21-féle céhben tömörültek, számszerint összesen 58 testületben. A céhszervezet XIX. sz.-i fejlődésében fontos határkő volt az 1805. évi rendelet és az 1813. évi szabályzat, amely országosan újrarendezte a céhügyet. A jobbágyi függés lerázására a kézművesek első lépése a céhlevél megszerzése volt. A kései céhleveleknek 5—6 típusa alakult ki, és a céhszervezetek kiépülése megyénkben is ennek nyomán zajlott.

28 A következőkben megkíséreljük nyomon követni a megyei kézművesek szer20