Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)
II. Az egyes települések összeírásai - Kétegyháza
6 sertése van 1 telkes jobbágynak 5 sertése van 3 telkes jobbágynak 4 sertése van 12 telkes jobbágynak 3 sertése van 20 telkes jobbágynak 2 sertése van 46 telkes jobbágynak 1 sertése van 62 telkes jobbágynak 4 sertése van 1 zsellérnek 3 sertése van 1 zsellérnek 2 sertése van 8 zsellérnek 1 sertése van 26 zsellérnek 1 sertése van 1 hazátlan zsellérnek 147 telkes jobbágynak, 36 zsellérnek és 1 hazátlan zsellérnek összesen 359 (recte 360) 1 éven felüli sertése van. Az egész közösséget érintő észrevételek A falu határa síkságon fekszik, folyóktól távol, s így azok áradásaitól mentes. A legelők teljesen, a rétek nagyrészben, a szántóföldek csekély részben felettébb sziksósak. A földek termékenysége, a jelenlegi elhanyagolt művelés mellett középszerűnek mondható. A legelő az uradalommal közös használatú, a nagy szárazságok kivételével elegendő, (száraz) nyári napokon korlátozott. A szántók Az úrbéres szántók három nyomásra, mégpedig őszire, tavaszira és ugarra vannak felosztva. A földeket nem szokták trágyázni. A szántást az ősziek számára kétszer, a tavasziak számára egyszer 4 jármossal kell végezni. Az újonnan elkészített urbáriális szabályozással 3 nyomásra osztott és első osztályúnak minősített szántóföldek censusát, bár az úrbéri földeket nem szokás excensuálni, egy holdat (vagyis helyi szokás szerint 11/2 p.m. földet) őszi vetés alá 1 Ft 36xr-ért, a tavaszi alá 1 Ft 12 xr-ért lehet az egész határban bérbe adni, átlagosan pozsonyi mérőnként 36 xr-ban rögzítettük. A határban vetni szokott termények termése (a kilencedet természetben szokták szolgáltatni; ezt nem értvén ide) a kétszeres átlagosan 2 54/72, az árpa 2 42/72, a zab 2 48/72, a kukorica 3 45/72 termést ad, levonva a magot, egy p.m. vetés termése átlagosan 2 29/72 p.m. Az átlagos ár Gyula mezőváros piachelyének (3/4 statióra van) törvényes árai szerint (a kétszeres, 54 3/4, az árpa 26, a zab 26 4/5, a kukorica 36 3/5 xr) átlagosan csak 36 xr. Fuvar címén 2 xr-t leszámítva, egy p.m. vetés munkáinak a bérét, (az őszi alá kétszer, a tavaszi alá egyszer szántanak) egyformán 33 xr-nak véve, átlagosan 49 4/8 xr-ban lehet rögzíteni. Nyilvánvaló, hogy egy p.m. vetés után 32 1/8 xr marad tiszta haszonként a jobbágyoknak. A rétek Egy kaszás rét 1 1/2 p. mérőnek veendő. A rétek haszna egy p.m. átlag termésével (nem vonván le a kilencedet) egyenlőnek vehető, ez a már rögzített árral megszorozva 1 Ft 34 4/9 xr-ban határozható meg. Ebből az összegből a munkák bérét le kell vonni úgymint: egy kaszás rét lekaszálását 18 xr-ban, 185
