Bálint Ferenc: Nem a boldogságra születtünk… Az orosházi Szabó Pál életútja és válogatott írásai - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 12. (Gyula, 1985)
I. - Önmagáról. Újságírói és helytörténetírói munkássága
Régi orosházi családból származott, itt töltötte szerető családi körben gyermekkorát, itt végezte a középiskolát s bárhová sodorta az élet, elszakíthatatlan szálak kötötték a hajdani „legnagyobb magyar faluhoz." Ez az olthatatlan szeretet visszatükröződik majd minden tollvonásában, helytörténeti és újságírói munkáiban. Született tollforgató, elsősorban igényes és eleven újságíró volt. Az írás szeretete és szenvedélye élete végéig elkísérte. Ezt bizonyítja az is, hogy nyugdíjas korában is állandóan figyelemmel kísérte a sajtó, az irodalom, a rádió és televízió területét s mindenre, ami meggyőződésével, tudásanyagával nem egyezett, azonnal írásban reagált és közölte véleményét, — amint azt számtalan levélfogalmazványa tanúsítja. Szabó Pál újságírói munkásságát röviden az alábbiakban vázoljuk: Az „Irbiti Hírlap" és a „Nemzetközi Szocialista" című hadifogoly újságok munkatársa és terjesztője 1917—1918-ban Oroszországban. Az „Orosháza és Vidéke" napilap felelős szerkesztője 1919—1920-ban. A Magyar Távirati Iroda orosházi, majd miskolci kirendeltségének vezetője és tudósítója 1923—1938-ig, és 1939-től 1951-ig, amikor nyugdíjazták. Az iratanyagában található újságpéldányok és újságcikk fogalmazványokból kitűnik, hogy élete végéig nem szakadt el hivatásától. Ismerte a sajtó fontosságát és hatalmát, tömegekre ható eszmék és gondolatok terjesztésében vitt szerepét s a maga tudásanyagát igyekezett e célok szolgálatába állítani. Cikkeinek skálája igen változatos volt. A helytörténet művelését, a sajtó útján való ismeretterjesztést, a helyi és országos események figyelemmel kísérését és kritikáját egyaránt fontosnak tartotta és művelte is. Talán bizonyos mértékig ideális marxista szemlélete volt az oka, hogy keveset foglalkozott cikkeiben az országos és helyi politika eseményeivel, hanem inkább a történelmi múlt, szülőhelye múltja és emberei, utazási élmények, valamint a társadalmi visszásságok kritikus szemlélete volt írásainak tárgya. Pályája első felében a Békés megyei és az orosházi lapokban (Békésmegyei Közlöny, Körösvidék, Orosháza és Vidéke, Orosházi Friss Hírek, Orosházi Friss Újság) közölte igen gyakran (sok esetben folytatásokban) cikkeit, de az országos lapokban (Magyarság, Magyarország, Űj Magyarság) is jelentek meg írásai. Miskolci működése idején a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, a Magyar Jövő, az Északmagyarország című helyi lapokban igen sok cikke jelent meg, de a Művelt Nép és a Napjaink című megyei kulturális folyóiratok is közölték 1918-as visszaemlékezéseit. Érdekes feladat lenne a Szabó Pál által írt és az újságokban közölt cikkek felkutatása s egy bibliográfia készítése. * * * Egyik rövidebb önéletrajzát, amely Miskolcon 1950. február 1-én kelt, teljes szövegével az alábbiakban adjuk közre. Ebben tömören tükröződik az a fordulatokban gazdag életút, amelyet életében végigjárt s amelyet bőséges dokumentáció igazol. „Orosházán születtem 1894. március 20-án, édesapám asztalossegéd, apai nagyapám csizmadia, anyai nagyapám kovács volt. Nős, (feleségem ny. védőnő), gyermektelen, okleveles polgári iskolai tanár, újságíró vagyok.
