Bálint Ferenc: Nem a boldogságra születtünk… Az orosházi Szabó Pál életútja és válogatott írásai - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 12. (Gyula, 1985)

I. - Útirajzaiból, verseiből - Suharsky

(Heléna asszony) megakadályozza. A hidroplán állomásról majd mi is végig nézzük Ziembinsky csúfos kudarcát. Gdynia nyugodt. Este kigyúlnak a reklámfények, köztük a Tungsramé is, meg a Bayerkereszt. S az ötnegyed százezres város ezer ragyogó csillag közt tér nyugovóra. (A Felsőmagyarországi Reggeli Hírlapból) * * * Suharsky őrnaggyal tehát a „Báthory" nevű óceánjárón ismerkedtem. A norvég kirándulásról visszatért hajó augusztus végén Amerikába indult. Felúszott a szénrakodóhoz, megtöltötte széntárolóit, édesvíz tartályait, élelmiszer kamráit. Felkészült az útra. Majd a kikötőmólóhoz állt. A mólón felvonult a tengerész zenekar, beszálltak az utasok és a kísérők. Luxusjármű volt a Báthory: gyorsjáratú, ebédlői, közös termei palysanderből, mahagóniból, uszodája márványlapokból. Egy héttel korábban, amikor norvégiai kirándulásra vitt a két óceáni út között ezer varsói fiatalt, a kapitány meghívott az útra, de vízumért vissza kellett volna menni Varsóba —így Gdyniában maradtam. Ezen a végzetes héten volt a tczewi gyilkosság. Egy Keletporoszországba tartó német katonavonatról ott, ahol a németek passzázs-vonala keresztezte a lengyelek passzázsvonalát (ez Varsót kötötte össze Danzigon keresztül Gdyniával: a másik meg Berlint a lengyel korridoron keresztül Königsberggel) a német vonatról lelőttek egy lengyel vasutast. A gyilkosság kivizsgálására a belügyminiszter utazott Gdyniába. A kikötőváros újságírói segítettek a miniszternek. Az újságírók vendége voltam — így kerültem közel az eseményekhez. Vendéglátóim: Paczosa és Szymkowiak bejártak Danzigba, beszéltek a szemtanúkkal és Gdyniába hívták azokat, akikkel a miniszter beszélni akart. Egyszer Suharsky őrnagyot is. A tczewi gyilkosságot H. G. Wells már a harmincas évek elején megírta, s a regényt akkor filmek is feldolgozták. A könyv magyar címe: Mi lesz holnap, és ez volt a film címe is. —Mi lesz holnap: — a második világháború. És Wells jóslata, meg a borzalmas történet döbbenetesen fedik egymást. Még a részletekben is. — Az író jövendöli, hogy a háború előjátékaként a danzigi állomáson egy német SS katona agj^onlő egy lengyel kereskedelmi utazót; a valóságban (hat évvel Wells jóslata után) a jósolt helytől hat kilométerre lőtt agyon egy német katona egy lengyel vasutast. — A közvetlen okot így írja meg Wells: a lengyel éppen befejezte ebédjét, amikor vonata Danzigban megállt. Egy húsfoszlány a műfogsora alá került s azt a nyelvével igyekezett onnan kikaparni. És miközben igyekezett, furcsa grimaszokat vágott. A földön álló német, — kit azért állítottak oda, hogy senki a vonatról le ne szálljon —azt hitte, hogy a „vigéc" őt csúfolja, ezért lelőtte. Ha nem is bizonyos, hogy a lengyel vasutasnak volt műfogsora, az