Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)
Jegyzetek
Chykorser, Lencheser, Zygendfoka, Zylashat. (Dl 31 048); 1719: Böttök vagy Böttyök vagy Bozahát, Szigonfoka, Vanthatár, Fabiánfoka, Borosgyán, Pwkihát, Mályvás sziget, Tormás sziget, megyeri vágás, Murvabely, Szabóér, Vajda szegényi, Sikon feneke. (Haan-Zsilinszky 1877, 164-169.) A helynevek egy része megtalálható Békés és Doboz határában is. 68. 1456: Cborwas(D\ 37 634); 1466: Chorwaseghaza(D\ 16 298) Történetét lásd: Karácsonyi 1896. II., 69-71. Neve a 'homok' jelentésű régi magyar szóból származik (Kiss 1978, 168.). 69. A középkori templom „falaival párhuzamosan" 1814-ben építettek új templomot (ekkor még állt a középkori torony és templomkerítés), melyet 1887-ben bontottak le, és helyette építették a ma is állót. A templom dombjában számos esetben találtak emberi csontvázakat, sőt kiderült az is, hogy egy rézkori kurgánról van szó. MRT IV/1. 3/200. lelőhely. 70. Más adat szerint csak 68 oklevélről van szó, melyek jelenleg ismeretlen helyen lappanganak. MRT IV/1. 3/200.lelőhely; Déva-Ványa török levelei. Magyar Academiai Értesítő 1847, 226., 337. Szabó Ferenc megyei levéltárigazgató szíves szóbeli közlése. 71. A község határában a középkorban önálló település volt még: Besenyő: 3/189., Kérsziget: 3/14., Sándoregyháza 3/144., Simasziget 3/144 és Varsányegyháza: 3/205. számú lelőhelyek, valamennyi az MRT IV/l-ben. 72. Ványa középkori határnevei közül ismertek: 1397: Fizestbo, Kewrewtbo, Keselewfezek, Bogarushalom, Kedkaboz, Myroctho voltak a határjelek Ecseg felé. 1466: aquaseu lacus Kowaczfoka, Echebtho, Bessenyewtbo, Kerektho halastavak, Retbkaboz sziget, Thwrwyze folyó, más néven Berekyo, Fyzestho, Kewrewtbo és Myroghtho halastavak, Loranthdel hely, Kerzygethe birtok és Chwdabala, 1482: Besenewmelleke, (MRT I V/l. 3/200. lelőhely). A helynevek közül több ma is él. 73. Egyházhalma MRT IV/1. 4/1. lelőhely. A pálosoknak itt nem volt kolostoruk, csupán birtokukhoz tartozott ez a terület. A halmon viszont kétségkívül egy még az Árpád-korban elpusztult település temploma állt. A középkori Ecseg az egykori Berettyó egyik kanyarulatában volt, mely most Szolnok megyéhez (Túrkeve) tartozik, vö. MRT IV/1. 4/xxx. Határának egy részéből alakult Ecsegfalva. 74. 1075: Duboz (Györffy 1963, 505.); 1403: Doboz (Veress 1938, 6.); 1506: Alsodabaz, Fekewdabaz (Veress 1938, 42.); 1509: Fekedabaz tartozéka a Feketheer nevű folyó melletti Hordadzeg erdő (Dl 37 853), valamint az Odormanfok-nak nevezett halastó a hozzá tartozó veyzszel (Veress 1938, 53.). Történetére lásd még Karácsonyi 1896. II. 82-88. A Faluhelyen 10-11. századi település feltárását végzi Kovalovszky Júlia: Előzetes jelentés a dobozi Árpádkori faluásatásról 1962-1974. Archaeologiai Értesítő 102 (1975) 204-222. 75. 10. századi földvár, ahol Kovalovszky Júlia végzett feltárást. Lásd az előző jegyzet. 76. A helynevek egy része Békésnél és Békéscsabánál is előfordul, lásd tovább a 48. jegyzetet. 77. 1892: Marczibányi-Dombegyháza (Lévés-Dombegyháza), Csanád vm. battonyai j. 1926: Dombegyház község, CS.-A.-T. k. e. vm. battonyai j. 1973: Dombegyház k.t.k. Békés m. mezőkovácsházi j. Kisdombegyház 1946-ban alakult a volt Mattencloit Dombegyházából. 78. 1892: Református-Dombegyháza, Csanád vm. battonyai j. 1926: Magyardombegyház kk. Cs.-A-T. k. e. vm. battonyai j. 1973: Magyardombegyház k.t.k. Békés m. mezőkovácsházi j. 79. Attila koporsóját hiába is keresték a középkori faluhely leleteit rejtő dombon, mely minden bizonnyal a középkori Dombegyházával azonos. 1446: Dombeghaz, 1453: Dombeghaz (Dl 37 626); 1455: Dombeghazirathos (Dl 14 942) Vö. Borovszky 1897, 140-146. 80. Pesty Frigyes nem volt megelégedve a fenti jelentéssel, ezért bővebb adatok szolgáltatására szólíttatta fel a községet. Molnár János jegyző 1865. dec. 21-én kelt, 527/1865. számú levelében azt válaszolta, hogy „a legjobb akarata mellett sem tud bővebb felvilágosításokkal szolgálni".
