Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

35. Helynevek Békés megyében kebelezett Szeghalom községből

35. HELYNEVEK BÉKÉS MEGYÉBEN KEBELEZETT SZEGHALOM KÖZSÉGBŐL 1. Békés megye, szeghalmi járás, Szeghalom Helység. E vidék, illetőleg járás „Sárrét" névvel is neveztetik, azon terjedelmes rétségről, mely e község határának is egy részét teszi.

210 2. E községnek csupán Szeghalom neve él, ezenkivül más neve nincs elterjedve. 3. Béla király névtelen irója e községet „Zeguholmu", mások „Zugholm" névvel emiitik, e név azonban az ujabb korban egészen egészen ismeretlen. 4. A község A 892-ik esztendőben említtetik legkorábban Béla király névtelen irója által. 5. Béla király névtelen irója azt mondja, hogy Árpád két vezére Szabolcs és Tosu, bihari bolgár herczeg marothoz üldözvén Zeguholmunál a Körösön át nem mehettek. így lett ez a halom a nevezett vezérek foglalásának ideiglenes határa. Mellette azért hihetőleg őrző vitéz magyarok hagyattak, ezek itt meg települtek, innét veszi ez a helység leg első eredetét.

211 892-től 1357-ig halgát Szeghalomról a történet. 1357-ik évben Keresztúri Josef Alajos „Compendaria descriptio fundationis vicissirudinum episcopatus et capituli M. Váradinensis" czimü munkájában ugy emliti Szeghalmot, mint ahol a róm.Catholica eklézsia virágzott, s a váradi püspökség alatt volt, „Archidiaconatus de Zughalom" névvel emlittetik.

212 1554. Buday polgári lexikona 3-ik kötete 118-ik lapján szinte említés tétetik Szeghalomról.

213 1561-ik évről Csanád megye levéltárában találtatik egy határ per, melyhez csatolt bizonyítványban világosan ki van téve, hogy 156 l-ben Szeghalom fen állott, 19 portát tett, és ezen portákból Nadányi Gyárfás özvegye 9-et, Nadányi János pedig 10-et birt. 1630-rol ismét van adat, mely e helység létezésére mutat. Van ugyan is jelenleg az egyház birtokában egy ón tányér, 1630. felírással, mely az uri szent vacsora kiszolgáltatásánál szokott használtatni, mi egyszersmind arra mutat, hogy ezen időben a reformata egyház fen állott.

214 E közben bekövetkezett a törökök, ráczok pusztítása, a Tököli és Rákóczi307. lap féle zendülés, honnét alaposan hihetjük, hogy a folytonos táborozások alatt Szeghalom elpusztult, és mint a köznép mondja, csalán, bürök és parély terült el Szeghalom virágzó romiadékain. 1700 mart. 12-én Bereg Böszörményben kelt okirat szerént, Rácz István, 306. lap 96