Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

17. Helynevek Gy.vári kőzségből, Békésmegyéből

a szántó földek mind hátasak ugyan, hanem a folytonos használat után elsoványodottak, a kaszállók egy része hátas, nagyobb része alacsony, mint szintén a legelő is alacsony fekvésű. A kaszállók is fel lévén szántva évenként két fordulóba használtatnak, és terem bennek jó minőségű búza és tengeri. lásd a düllők közt Halmok és dombok: a) Pincze halom b) Hegyes halom c) Zsiros halom, mint hajdanába legelő tér, böv legelőt adott, másként pedig a monda szerint az akkori jószágot tartó emberek pásztorai zsiros ruházatairól vette elnevezését. d) Csapózó domb, a vadak fogására ott használt ugy nevezett fa csapókról. e) Határ halom, a gyulai, gyula varsándi és vári földek össze ütköző csutsánál. Folyók: a) fehér-körös folyam a határon keresztül. b) A fekete-kőrös a határ északi oldalán az Anti és sarkadi határokkal mindenütt a birtokos Gróf ur erdeje mellett. Erek: a) Keszi fok, a fekete kőrösből a fehérbe folyva, addig amig a fekete körösnél a torkába élnem töltetett; nevezete nem tudatik. b) Homoród ere, kacskaringós folyása miatt. c) Kócsagos ere, hajdanában az ott tartózkodott kócsagokról. d) keselyős ere, elnevezése nem tudatik. e) Borsós ere, környéke sok vadborsót termett. f) fekete ér, fekete nadály terméséről. g) Halas ere, régenten sok halánál fogva. 270. lap h) Biró foka ere i) Dobos ere j) Katuza (?) ere k) Bök ere 1) Bárdos ere, bárdhoz hasonló kiterjedésénél fogva. m) solymosi ér, a benne termett sok sólymokról, n) szarvas ér, a szarvasok itt törtek át hajdanába a rétből az erdőbe, o) Babér, ennek nevezete nem tudatik. p) farkas ér, melyben midőn jeges volt, a monda szerint egy farkas bele döglött. q) Bivaly árok ér, melynek partját kezdetben bivalyokkal szántották. elnevezések eredete nem tudatik