Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

14. Helynevek Békés megyében kebelezett Füzes gyarmat községből az adatgyűjtés tárgyában feltett kérdő pontokra vonatkozólag

7. Katona város, a város keleti és napnyugoti oldalán az 1848-as évben a' honvédek számára a' köz legelőből ki osztott ház helyeket foglalja magában. A' Berettyóból a' Sárréten keresztül ki szakadó, 's a' Várost keresztül folyó Nagy ér nevű viz által két részre osztatik a' Város, mellyek közzűl az eggyik napnyugotról Tul a'gátnak másik pedig nap keletrőli része a' Nagy éren lévő gáttól Innen a' gátnak neveztetik. A' határban elő forduló topographiai nevek: Nagy és Kis halas a' berettyó sárrétiben lévő tavak, melyek ember emlékezetétől fogva soha nem száradtak ki. 2 vagy 3 öl mélységüek, s a' beretyó folyóval öszve köttetésben lévén téli időben szokott a' jég alatt halásztatni. Tengeri zug szántó és kaszálló földek, a' Tengeri terménytől neveztetett el. Külső csuka zug a' berettyó sárrétjében be nyúló szántó és kaszálló földek. Mig a' berettyó nem reguláztatott s a' Város közelében egy nagy vizmentő gát nem emeltetett csukákat fogdostak, s innen vette elnevezését. Sárrét oldal a' sárréttől nyúlik, igen kevés szántóföld van, többnyire ka szállók. Pázmány Hajdanta meglehetős népességű falú, de elpusztult, kaszálló jelenleg. Szomjú hát szántó és kaszálló. Név eredete esmeretlen. Jukas halom az ott lévő úgynevezett Jukas halomtól vette nevezetét, mint hajdanta ugy most is szántó és kaszálló. Bárda halom melly az alatta folyt Bárda értől és Bárda halomtól vette nevezetét, szántó és kaszálló földek. 254. lap Korhány ér hát a viz regulatio előtt folyóvíz volt, miután elgátoltatott, kaszálló. Gólyás szántó és kaszálló föld. Mester halom az ugy nevezett Mester halomtól vette nevezetét, szántó és kaszálló föld. Kun ér hát szántó és kaszálló földek. Beterke az alatta kanyarodott Beterke értől vette nevezetét. Belső csikér, Külsőcsíkéra' csökmei rétségből ki folyó víz, melyben régenten sok csikót fogtak, s innen vette nevezetét. Abajderhát az abajd értől vette nevezetét, régen nádas hely, jelenleg szántó és kaszálló. Peres Hajdanta per utján a' szeghalmi határhoz csatolni szándékolt része a' határnak. Kéktó igy neveztetik a' határnak azon része, mely a' szeghalmi határbán levő Kéktóval egyesül, melyben a' viz kék szinű szokott lenni. 44