Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

9. Hely nevekre vonatkozó adat gyűjtés Doboz községből, Békés megyéből

nádból készült lápon szinte nádból épített kunyhókban tartózkodtak a halászok. Monda szerint ilyen kunyhókban vonultak meg a tatárok elől az üldözött magyarok, hol a legbiztosabban elzárkózva lettek volna, miután az áttörhetetlen nádas közt egyetlen u.n. rónán lehetett ezen tisztásra bejutni ezt pedig a menekültek levert czölöpökkel ezekhez erösitett kaszákkal, 's más szúró vágó eszközökkel erősen eltorlaszolták; azonban csendes időben a doszta halomról az ott tanyázott tatárok mintegy félmértföldnyi távolból kiabáltak magyarul: Sári, Mari gyertek ki! Elment már a kutyafejű tatár! így sokat kicsaltak, akik aztán elhajtattak és soha vissza nem is kerültek.

72 D.Ványához tartozó puszta: Cséfa szintén hevesmegyei terület melytől azonban békésmegyei határok által van el különözve. Továbbá Ecseg mintegy 20000 holdas puszta. Hajdan falu volt templomának romai még most is meg vágynak, ámbár falát már mintegy 30 évvel ezelőtt szétbontották 's elhordták. Ezen puszta egyes részei: Egyházhalma, hol hajdan a Pauhnusoknak kolostorjok volt.

73 Továbbá: Ködmönös, Bürkös, Ritkaborz, Kenderes sziget, Hosszá hát, Kelemenzug és Szartos hátak. Farkassziget, Szőllössziget. Végre: Zsombokakol és Kirító nagy rétek. Ide tartozó puszták még: Kérsziget és Gabonás, Kérszigeten falu romai láthatók. Itt van mély részek által környezve Sártósziget is. Kelt D.Ványán Május 18.1864. Kása József j egy ző Szarka Gedeon biro 243. lap 9. HELY NEVEKRE VONATKOZÓ ADAT GYŰJTÉS DOBOZ KÖZSÉGÉBŐL, BÉKÉS MEGYÉBŐL 1-ső pontra: Békés Megye, Gyulai járás. 2-ik pontra: A' község neve csupán Doboz. 3-ik pontra: Más elnevezése a' községnek sehol elő fordulni nem tapasztaltatott, hanem Doboz név alatt történelmi adatok szerént, 1100 év táján, a' Kőrözs folyó mellett, két falu létezett, mely Felső és Alsó elnevezéssel külömböztetett. Felső-Doboz, a' mai Dobozon felül, - mely akkor Alsónak neveztetett - a' fekete Körözs folyó mellett kelet és dél közt mintegy fél órányira eső hellyen feküdt, mely Hely a mai napon is Faluhelynek neveztetik és erdőség borítja.

74 34