Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)
6. Békés Csaba
damno octo marcarum, violenter illato, iudice Paulo curiali comite de Bihor, pristaldo Laurentio de eadem Bihor. Guda itaque combustus est." E' szerént tehát, valami Guda nevű zuduvai lakos a' nagyváradi szent szék előtt vádat emelt Zod - talán Zöld - és Benő csabai lakosok ellen, hogy azok neki nyolcz márknyi kárt tettek; de miután tüzes vas próbára került a' dolog 's Gudának keze a' tüzes vas alatt égve találtatott, a' csabaiak ártatlanoknak nyilvánittattak. 49 5. Csaba három izben volt telepítve. A' harmadik telepitvény az, a melly most is fen áll. Az első Csaba, melly magyar helység volt, létezett már a' legrégibb időben, nevezetesen - a' mint az elébbeni pontban láttuk- már az Árpád véréből való királyok alatt. Ez a' legrégibb Csaba nem ott feküdt, a' hol a' mostani, hanem azon a' helyen, a' hol most az úgynevezett Kastélyi város rész van. Birták többen, de legfőbb birtokos ura volt az Abrahamfy család, mellynek itt vár módra megerősitett, bástyákkal és sánczokkal védett kastélya volt, melly 1556 k észt. leromboltatott. Ez az első Csaba azután pusztult, midőn a' török 1566 k évben a' gyulai várnak és ezen egész vidéknek ura lett. A csabaí lakosok a' török zaklatásait ki nem állhatván, részint Békésre, mint megerősitett helyre, részint Biharba, mint a' töröktől távolabb eső vidékre költöztek. Ez volt az első Csaba. 50 Második Csaba települt a' 18-k század első tizedében. Midőn tudni illik a' török e' vidékről elköltözni volt kénytelen, némelly dobozi, békési és gerlai magyar református lakosok telepedtek le Csabán. Az 1716-k esztendei megyei öszveirás 22 illyen magyar családot talált itt, kik a' mostani piacz környékén föld alatti kunyhókban laktak, marhatartásból éltek, 's itató kutjaik ott voltak, a' hol most az evang. nagy templom áll. Ez volt a' második Csaba. Végre az 1718-k évnek tavaszán a' felföldről, nevezetesen Gömör, Hont, Pest és Nógrád megyékből kezdtek levándorlani számos, vallásuk miatt üldözött evangélikus tót családok. Ezek megvették a' fentnevezett magyaroknak földalatti kunyhóikat 's azoknak helyén lakházakat építettek, a' magyarok pedig elköltöztek faj rokonaikhoz Békésre, Dobozra, Gerlára. Midőn Haruckern János György, 1719-k évben ezen egész vidéket 3-k Károly király tol mixta dominatioképpen megkapta, minthogy jobbágyainak a' szabad vallásbeli gyakorlatot biztosította, még sokkal több evangélikus kezdett levándorlani a' felföldről, ugy hogy már 1745-k évben Csabának 2740 lakosa volt. Most pedig már 146 éves fenállása után Csaba több mint 32 ezer lakosokat számlál. 6. Csaba, ezt a' nevet bizonyosan valami Csaba nevű hajdani birtokosától kapta, éppen ugy, mint a' szomszéd Gyula Gyulától, Elek Elektől, Csanád 28
