Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

Jegyzetek

215. Lásd az előző jegyzetben. 216. A Földváry István által készített 1560-61. évi összeírásról lehet szó, mely számos másolatban közkézen forgott a megyében. Közölte több hibával Haan 1870, 172-180. 217. Vö. Karácsonyi 1896. II. 309-310., és 102. jegyzet. 218. Az adatok azonban azt sugallják, hogy csak rövid ideig lehetett lakatlan a település. A ma is álló r. k. templom feltételezhetően a középkori egyház falainak felhasználásával épült. A falu ennek környékén lehetett. 1377: Zenthandreas, 1463: Zenthandoryas. Tartozékai 1512ben: Gyewrythekk, Fzvrwgthekk, Monyorosthekk, Gwdenthekk, 1564: Banrewucza, 1648: Horga (MRT IV/2. 1/80. lelőhely). 219. A Péró Szegedinác-féle parasztfelkelésről van szó. Vö. Karácsonyi 1896. II. 310. 220. 1512: Fwrwgthelek. Vö. 218. jegyzet. 221. Minden valószínűség szerint a középkori Szentmiklós falu templomáról vagy nemesi udvarházáról van szó, melynek Árpád-kori neve Hén volt, és a Bika-halomtól egészen idáig terjedt. 1297: Heen, 1480: Scentmyklos, 1675: Káka-Szentmiklós (MRT IV/2. 1/23. lelőhely). 222. 1512: Gwdenthekk, lásd 218. jegyzet 223. 1512: Monyorosthekk, lásd 218. jegyzet. 224. 1892: Szabad-Szent-Tornya Békés vm. orosházi j. 1926: Szentetornya nk. Békés vm. orosházi j. 1946 óta Orosháza része. 225. 1456: Zenthethornya (Dl 37 634); 1463: Zenthethornya (Dl 15 814). Ennek értelmében a Szentetornya a helyes elnevezés. Vö. Györffy 1965, 223-238.; Kovalovszky 1965, 177., Kiss 1978, 605., 606. 226. Jelentése: társbirtokostól 227. H51: Komlós (Dl 14 504); 1480: Komlós (Dl 18 387). Történetét lásd: Borovszky 1897, 303-306. 228. Komlós tartozékai 1525-ben: Fyuldeaki, Somoghteleke (Haan 1870, 148.). Lásd még Kovalovszky 1965, 180-181. 229. Vésztő az Árpád-kortól kezdve folyamatosan a mai területén települt. Ezt régészeti és okleveles adatok egyaránt bizonyítják: T. Juhász Irén-Krtstó Gyula: Vésztő a középkorban.: Vésztő története. Szerk.: Szabó Ferenc. Vésztő, 197 3.9 l-l 17. Lásd még MRT I V/l. 12/141. lelőhely. Gazdag középkori helynévanyaga és topográfiája e két munka és az ott idézett források alapján csaknem teljes egészében rekonstruálható. 230. Neve a vejsze halfogóeszközből származik (Kiss 1978, 692.). 1383: De piscibus et clausuris vulgo Vesz dictis (Haan 1870, 33.). A másik két magyarázat regényes, nyelvészetileg elfogadhatatlan etimológia. 231. 1214: villa Panad. Helyét a régészek nem találták meg, a helynevek azonban világosan mutatják. Huszár 1822, 31. MRT IV/1. 12/147. lelőhely. Vö. Juhász-Kristó 1973, 110. 232. A Csótlapos helynév a középkori Csolt falu nevét őrizte meg. Az Árpád-kori település nevét a Csolt nemzetség névadójától kaphatta, aki a mai Holt-Körös bal partján építette fel a nemzetség monostorát. Ez utóbbi terület a mai Mágori domb, mely egy másik, a 14. században a kolostor körül alakult falu nevét tartotta fenn. (MRT IV/1. 12/12.lelőhely). Csolt (MRT IV/1. 12/108. lelőhely) még az Árpád-korban elnéptelenedett, lakosai éppenséggel Mágorra költözhettek. (Györffy 1963, 504.; Juhász-Kristó 1973, 91-117.) 233. Németi szintén egy azonos nevű középkori falu nevét őrzi, melyet 135 8-ban említenek először. (Györffy : 1963, 511.). Régészetileg nem lehetett azonosítani (MRT IV/1. 12/146. lelőhely. Lásd még: Juhász-Kristó 1973, 111.). 234. A falu keleti szélén nagy kiterjedésű bronzkori lelőhely van, melyen kerülhetett elő arany (bronz) balta (MRT IV/1. 12/127. lelőhely). 123