Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

Jegyzetek

22. Az 1864. május 6-án kelt első jelentésben az 1—6. pontokra csaknem szó szerint egyező választ adtak, a 7. pontra pedig nem feleltek. 23. A regényes történet Anonymus krónikáján alapszik, aki szerint a honfoglaló magyarok a terület fejedelmétől, Bihar várának urától, Ménmaróttói foglalták el ezt a vidéket. A kutatás azonban bebizonyította, hogy Ménmarót költött alak, és Bihar vára sem valószínű, hogy létezett a honfoglalás előtt. Anonymus azonban Békést egyáltalán nem említi, a történetnek ez a része népmesei jellegű. Anonymus szövegét a megfelelő magyarázatokkal lásd: Anonymus: Gesta Hungarorum. Fordította és jegyzetekkel ellátta Pais Dezső, a bevezetőt írta Györffy György. Bp. 1975. Békés neve egyébként személynévi eredetű, először 1046-ban fordul elő, és Vata székhelye. (Györffy 1963, 503.; Kristó 1967, 13-17.; Jankovich 1980, 183.) 24. Középkori eredetű név. 1525: Malomzegwcza. (Veress 1938, 92.) 25 Békés középkori utcanevei közül négyet ismerünk, ezekből kettő ma is él: 1525: Forrozegb, Malomzegwcza, Banhydwcza (Veress 1938, 92.) és 1564: Hozzwazzo (Veress 1938, 388.). A Bánhida feltehetően Maróthy János macsói bánról kapta a nevét. 1479: Banhyda (Csánki 1890, 648.) „Az embercsontokkal tele halmok"-ról nem tudni pontosan, hogy mely halmokról van szó, de nyilván igaz, és középkori temetőt jelez. A békési várra és a törökök szerepére lásd Jankovich 1980. A történet regényes, népmesei jellegű, a törökök harc nélkül adták fel Békést 1688-ban. 26. Bánát, Bánom helynevek keletkezésére lásd: Kiss 1978, 89. 27. Ibrány az arab (vagy török) Ibrahim 'Ábrahám' személynévből származik, és már az Árpád-korból is ismert. (Kiss 1978, 286.) Itt azonban minden bizonnyal török kori eredetű, hiszen nemcsak hogy itt terült el a középkori Békés, hanem a vár is ezen a tájékon volt. (V.o. Jankovich 1980.) 28. Hidas középkori település nevét őrzi. 1295: Hidus (Györffy 1963, 508.) További adatokat lásd Karácsonyi 1896. II., 169-170. 29. A Murva és a Gyór egy-egy középkori falu nevét őrzi. Murony (1295: Murul), határához tartozott ugyanakkor a Balatun, Gamother, Teluklabreth, Kerthwelertbew, Kwzepreth, Thwysseszek, Pwklusthekke (Györffy 1963, 510.). 1383: Murol (Haan 1870, 32.); 1424: Mwrwl (Haan-Zsilinszky 1877, 39.); 1564: Mwron (Századok 1870, 631.); 1649: Murony (Haan 1870, 243.); 1719: Murvahely (Haan-Zsilinszky 1877,169.) Gyúr: 1214: Guar, 1295: Gwr(Györffy 1963, 507.); 1403: Gywr (Veress 1938, 8.); 1633: Gyürberény (Károlyi-okmt. IV. 248.); 1662: Geör (Haan 1870, 255.). Murony 1950-ben lett önálló község, Gyúr pedig a szintén 1950-ben kivált Kamut határához tartozik. 30. Damfok falu volt a középkorban: 1424: Damufok, 1461: Dampfok (Csánki 1890, 650.; Karácsonyi 1896. II., 76-77.) 31. A névmagyarázat nem helyes, hiszen Décs Árpád-kori személynevünk, a Géza magyar megfelelője. Irodalmát lásd: Kristó-Makk-Szekfü 1973, 46-47. 32. Ditér a középkorban itt állt falutól kapta a nevét. 1403: Dether (Veress 1938, 8.); 1415: Deter (Dl 10 328); 1699: Diter (Karácsonyi 1896. II., 80.) 33. A szó eredetét nem ismerjük. Lásd még 41. és 145. jegyzet alatt. 34. A szó feltehetően személynévi eredetű. 1219: Sicund. (Kristó 1970, 24-25.). 35. Kőgyes nevű falut nem ismerünk, ellenben azon a helyen volt a Csatár nevű település. 1295: Chatar, (Györffy 1963, 504.). Lásd még Karácsonyi 1896. II., 63-64. és Halmos Béla: Békéscsaba és környéke területrendezésének települési kérdései. Földrajzi Értesítő (1957) 185. 36. A gőzmalom mellett állt „Ibrány pasa lakja", azaz Békés török kori palánkvára (Jankovich 1980). 109