Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

Bevezetés

hetők egységesnek: a betűhű közlésben. Ez természetes elvárás földrajzi nevek publikálása esetén, véleményünk szerint viszont a kísérő, magyarázó szöveg vonatkozásában fölösleges megterhelés az olvasó számára.

5 Nem egy kiadványban tartalmas, önálló tanulmánynak is beillő bevezetőt találunk (Komárom, Fejér), sőt a Fejér megyei anyag kiadója megkísérelte a névanyag középkori előzményeit is felkutatni, és jegyzetekben közzétenni.

6 A kutatók az egységes szempontok hiányát bizonyára a mutatóknál érzik a legjobban, ahol a nagyvonalútól (Komárom) a már-már használhatatlanságig bonyolult (Jászkunság, Külső-Szolnok) összeállítások között lapozhatnak. Ilyen előzmények után határozta el Békés megye, hogy a földrajzi nevek gyűjtésével kapcsolatosan saját hely névanyagát is közzé tegye. Tekintettel arra, hogy a mai megye határain 1864-ben 6 megye osztozott (Arad, Békés, Bihar, Csanád, Csongrád, Heves), célszerűnek látszott a kiadásnál a mai megyehatárokat figyelembe venni, hiszen Arad, Bihar és Csanád megye anyagának kiadása belátható időn belül nem remélhető. A választás azért esett jelen sorok írójára, mivel a régészeti topográfia előmunkálatai során a jelenlegi Békés megye anyagát az MTA Régészeti Intézete lemásoltatta. A kiadás előtt tehát csak a szöveget kellett egybevetni, és bevezetéssel, illetve jegyzetekkel ellátni. A másolást 1973-ban szintén e sorok írója végezte. Ebből kifolyólag a gyűjteményt elsősorban a régészet és a középkori településtörténet szempontjából kíséreltük meg magyarázni és jegyzetekkel ellátni. Igyekeztünk a helynevek középkori előzményeit felkutatni, és ahol a középkori oklevélszövegek betűhív olvasata lehetséges volt, és a Helynévtárban szereplő névvel egyértelműen azonosítható, ott ezt jegyzetben közöljük. Összefoglalóan szintén jegyzetben hozzuk az általunk ismert, de már kihalt középkori névanyagot is.

7 Ezt a - nem csekély - munkát azért tartottuk szükségesnek, mert tételesen is bizonyíthatóvá vált, hogy a középkori helységnevek a megye egész területén, a határnevek pedig a Körösök vidékén jelentős százalékban fennmaradtak, és ezzel folyamatos lakottságról tanúskodnak. Ezen túlmenően úgy hisszük, hogy más tudományszakok művelői számára sem érdektelen, hogy egyik-másik helynév eredete meddig vezethető vissza. Sok fontos tanulsággal szolgál a Helynévtár a régészek számára. Őskori eredetű lelőhelyeket említ Békésen (Kamati vár) és Pusztaföldváron (Nagytatársánc), természetesen mindkettőt török kori emléknek nevezve. A legtöbb régészeti adat a halmokra vonatkozik, hiszen ezekből különösen a Körösök vidékén igen sok van. A hozzájuk fűződő mondák, magyarázatok általában újkori eredetűek, de sok esetben felismerték a rá települt középkori falut, néhányszor pedig sírhalom voltát, leggyakrabban a hunoknak és 9