Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 10. (Békéscsaba, 1982)
GYULAI NÁHIJE - 2. Remeteház falu
# I perzsa szinonimájaként használták a „szeraszker" kifejezést. (Ezenkívül azonban egy-egy sereg vezérét is „szeraszker"-nek nevezték.) Az 1630-as évekből ismerünk adatot arra, hogy Szegeden egy Musztafa bin Szefer nevű, 12 000 akcse jövedelmű tímár-birtokos „szeraszker" volt (ld. Fekete L., Die Siyäqat-Schrift, Bp. 1955. L, 619). 20. A Barát ucca városnegyedben pontosan annyi összeírt neve után jegyezték oda, hogy nős, mint amennyi családot (59-et) végül is kimutattak. Az utolsóként összeírt Farkas Jakab előtti 13 név egyikéhez sem írták oda, hogy nős, vagyis őket a dzsizje-adót fizető családokhoz nem számították. 22. Szenbenedek, azaz Szentbenedek puszta, azonos a Gyulától DNY-ra fekvő Szentbenedek pusztával, ld. Lipszky térképén; ma Gyula városhoz tartozik (1973. hnt.) 22. Az összeírás egykori ellenőrzőjének utólagos bejegyzése a háromszor odaírt „láttam". 23. Kerekegyház puszta, azonos a Gyulától Ny-ra fekvő Kerekegyháza pusztával, ld. Lipszky térképén. 24. Györké puszta azonos a Gyulától ENY-ra fekvő Györkehely pusztával (Csánki, im., I., 732, ld. még Lipszky térképén). 25. Bódokfalu azaz Boldogfalva a Gyulától NY-ra fekvő mai Szabadka puszta helyén állt (Karácsonyi, Békésvármegye, II., 46-47); Szabadka ma Gyula városhoz tartozik (1973. hnt.). 26. Az alább részletezett tételek összege 1567-ben helyesen 28 400 akcse, 1579-ben32 010 akcse. - Gyula város összes jövedelme, melyen a kincstár és a szandzsákbég (mírliva) osztozott, tehát 1567-ben 47 862 akcse, 1579-ben 54 010 akcse volt. 27. Az írás itt elmosódott, olvashatatlan. 28. A „beslü"-katonák (a beslü szó jelentése „ötös") onnan kapták elnevezésüket, hogy a várvédelemhez, a környező falvakból minden öt háznak egy főt kellett adni, s az így összetoborzottakból egy-egy „beslü aga" parancsnoksága alá rendelt segédalakulatokat állítottak fel. 29. Hordószeg pusztát Csánki Dezső Gyulavári, Pél és Gyarmat vidékén kereste (im., I. 733 és 741). Valószínű azonban, Gyulától ÉK-re Remete táján, a Feketeér melletti Hordódszeg nevű erdő (ld. Scherer F., Gyula város története, Gyula, 1938. I., 26) közelében terülhetett el a hordószegi rét és ennek környékén lehetett a debrőti rét is, de ez utóbbit nem sikerült azonosítani. 2. REMETEHÁZ falu, Gyulához tartozik. 1 1567-ben: Kun István nős, fia György nőtlen, Szálai Ferenc nős, fia Mihál nőtlen, Nagy Bálás nős, Fekető Bertalan nős, fia Ferenc nőtlen, Túrós Gáspár nős, fia Lőrinc nőtlen, fia István nőtlen, fia Dimitre nőtlen, Anbrus Pál nős, fia György nőtlen, fia János nőtlen, testvére Pétre nőtlen, Orsol Antal nős, fia Pétre nőtlen, fia András nőtlen, fia Alberd nőtlen, Nagy Gergör nős, Magyar László nős, fia András nőtlen, Kis Máté nős, Nagy Gáspár nős, Farkas Miklós nős, fia Benedik nőtlen, Nagy Tomás nős, testvére Alberd nőtlen, testvére Menhár nőtlen, Baldócs Ferenc nős, Dobos Imre nős, fia Bálás nőtlen, Birics Bálind nős, fia György nőtlen, Hajos Lőrinc nős, fia Mihál nőtlen, Olaos Pétre nős, fia István nőtlen, Kebermes András nős, Pap István nős, fia Máté nőtlen, fia Dienös nőtlen, fia Benedik nőtlen. A családok száma: 20 '57
