Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 10. (Békéscsaba, 1982)

BEVEZETÉS

ebben majdnem mindegyik náhije előtt helynév-mutató található; a helynevek a kisebb puszták kivételével sorszámot kaptak. Ezeket a sorszámokat ugyan mi elhagytuk és helyettük közlésünkben a helyneveknek az egész összeíráson végigmenő folyamatos számozást adtunk. A mi sorszámunk azonban az 1579. évi összeírónak azon a számozási elvén alapszik, hogy csak azok a helynevek kaptak külön számot, melyek jövedelmét feltüntették, vagyis azt (mivel nagyobb puszta volt) valamelyik település jövedelméhez nem számították hozzá. Ez a módszeres eljárás hajlított bennünket arra is, hogy a forrásközléskor a két összeírás közül (bár majdnem azonos, mégis) az 1579. évi defter összeírási sorrendjét kövessük. E két összeírás anyaga minden bizonnyal hasznos segítséget nyújt a névtudomány, a történeti földrajz, a településtörténet, a demográfia, a belső migráció és nem utolsósorban a helytörténet kutatói számára. Az alábbi táblázaton néhány jellemző adat kiragadásával bemutatjuk a gyulai és a csanádi szandzsákban összeírt városokat (bár közülük egyikmásik, pl. Arad már valójában nem volt az), a száz körüli családfőt számláló falvakat, az átalányösszegben adózó szultáni hász-falvakat,

62 és még azokat a kisebb falvakat, melyekre vonatkozóan szintén hiteles forrásból ismerjük, hogy Vácon 1563. július 22. és 1564. március 9. között, hány darab eladásra hajtott szarvasmarhájukat, illetve lovukat vámolták el.

63 Táblázatunkon közöljük még az aradi és a csanádi szandzsák 1557/58. évi dzsizje-adó összeírásának vonatkozó adatait, azzal az ismételt megjegyzéssel, hogy az 1550-es években a családfőknek csak a 70-75%-a volt köteles dzsizje-adót fizetni.

64 Ezenkívül feltüntetjük - ahol erre adatot találtunk - a magyar dézsmaj egy zekékben összeírt családfők számát.

65 62. Táblázatunkon a szultáni hász-falvak könnyen felismerhetők, mert az átalányösszegben történt adózásuk miatt, a gabonatermelésre vonatkozó adataik hiányoznak. Meg kell említenünk még, hogy Decse falu csak az 1567. évi összeírás szerint fizette átalányösszegben adóját. Módos város pedig az 1579. évi összírás szerint ugyan szultáni hász-birtok volt, de mégsem átalányösszegben adózott. 63. Ezt a török vámnaplót kiadtuk, Id. Statistische Angaben über den Warenverkehr des türkischen Eroberungsgebiets in Ungarn mit dem Westen in den Jahren 1560-1564, in: Annales Univ. Sei. Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominate XI (1970), 269-341. Ez a váci vámnapló ugyan csak hét hónap forgalmáról ad számot, de adatai így is jól megvilágítják e vidék állattenyésztésének volumenét, ami jól kiegészítheti a lakosság életkörülményeiről megrajzolható képet. 64. Ezt a deftert a göttingai egyetemi könyvtárban őrzik, mikrofilmfelvételünk azonban nincs róla, így Velics már említett kiadását (im., II., 194—209) kellett használnunk, ami az elferdített helynév-olvasatok miatt nem volt mindig lehetséges. 65. Az 1561-1563. évi magyar dézsmajegyzékek vonatkozó adatait Karácsonyi J., Békésvármegye története (Gyula 1896) és Borovszky S., Csanád vármegye (Bp. 1897) c. munkája 25