Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 10. (Békéscsaba, 1982)

BEVEZETÉS

szegben fizető falvak névsorát a fizetendő összeg megjelölésével, az összeírás végén jegyzékbe foglalták. Külön szólnunk kell még az egyházi alapítványok, a vakuf-birtokok összeírásáról. A gyulai szandzsákban Szokollu Musztafa budai beglerbég létesített egyházi alapítványokat. 58 Ezek számba vétele az összeírás végén található. Alapítványa a kincstártól vásárolt több malomból, kertből és rétből, valamint adományként kapott két faluból állt. E két falut, Bikács és Nagyradvány falvakat, összeírásunk szerint Báthori István erdélyi vajda ajándékozta 1578-ban Szokollu Musztafának, de a fennmaradt adomány le­vél szerint valójában 1576-ban Báthori Kristóf adta azokat az alábbi feltétel­lel: „Bikácsi és Nagyradován nevű helységeket, melyek Biharmegyében bekebelezvék, az említett méltóságos úrnak Musztafa vezir-beglerbégnek s örököseinek és öszves utódainak, egészen a mint vannak, adtuk ajándékoz­tuk és adományoztuk az alább írt feltételek alatt: hogy tudniillik szíves ígéretéhez képest, minden úton és módon annak eszközlésére fog a hatalmas Török császár portájánál törekedni, hogy a Biharmegyében s a Váradi erősséghez tartozó és a Törökök által elfoglalt és taksált valamennyi mezővá­rosok, falvak, helységek és fekvő birtokok, melyek Halul beg lajstromába nincsenek beírva, hanem utóbb Húszaim beg és Muharrem Cselebi által beíratván, a Török császár által elfoglaltattak, a Váradi erősségnek vissza­adassanak és általa szabadon birtokoltassanak. ... Adományozzuk mindazál­tal olyformán, hogy ő méltósága a mondott jószágokban Török tiszteket ne tartson, azokat ne is igazgassa általuk, s Török szolgákat vagy postákat ne küldjön közéjök". 59 E két falu összeírása annyiban tér el a többi település összeírásától, hogy egyrészt a jövedelem összegébe beszámították a dzsizje adót, másrészt a tizedfizetési kötelezettségeket olyan alacsonyari állapították meg, amilyen­nel más helységeknél nem találkozhatunk. A csanádi szandzsákban Szokollu Musztafa nagybátyja, Szokollu Meh­med pasa nagyvezér (1565-1579-ig) szerzett magának a török viszonyokhoz mérten terjedelmes nagybirtokot: Nagy Szulejmántól és fiától, II. Szelimtől 58. Szokollu Musztafa 1566-tól 1578-ig volt budai beglergbég, s itt-tartózkodása alatt számos ingatlant (házat, malmot, rétet stb.) vásárolt, de nemcsak ezen a vidéken, hanem szerte az országban a török uralom alá került területeken, hogy azokból egyházi alapítványo­kat létesítsen. Ezekről a vakuf-ingatlanokról, s jövedelmüknek az alapítványozó által megha­tározott rendeltetéséről külön jegyzéket állítottak össze. Ennek őrhelye: Isztambul, Topkapi Szaraji Arsivi, D. 7000; e defterről levéltári kutatásaink során, 1964-ben mikrofilmet készíttettünk. 59. Közölte Szalay L., Erdély és a porta 1567-1578, Pest 1862, 313-14. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom