Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 10. (Békéscsaba, 1982)

BEVEZETÉS

Jenőt és talán az Lippai Spahiákat és Zajmokat [ziamet-birtokosokat] is fel írom, mert az mint hallom az faluk felől, azok az Zajmok, Spahiák mindenkor porlódnék, háborognak Nagyságoddal".

22 Az 1590/9l-ben készített magyarországi török összeírások azonban a korábbiaknál csak sokkal nagyobb kritikával használhatók, mert az egyes települések lakosainak a nevét ugyan újból összeírták, de szolgáltatásaik, illetve fizetési kötelezettségeik megállapításához már új adatokat nem gyűjtöttek, hanem az előző összeírásból egyszerűen átmásolták a kincstári jövedelem ott feltüntetett összegét és az altételek adatait ahhoz igazították.

23 Ezt 1579-ben ritkán tették (de azért ld. alább pl. a 47. szám alatt). A gyulai és a csanádi szandzsák 1591. évi összeírása (mely nem maradt fenn), minden bizonnyal hasonló módon készült; erről két meggyőző adat is tanúskodik. Az 1579. évi összeírás alkalmával, amikor az aradi náhijéhez tartozó Szentiván és Bálvános falvakat nyilvántartásba vették (ld. alább a 28. és 43. szám alatt), a lakosok fizetési kötelezettségének az összegét, az első településnél 5612 akcséban, a másodiknál 5823 akcséban állapították meg. A két faluból időközben egyházi alapítvány, vagyis vakuf-birtok lett, s mint ilyenről fennmaradt 1665-ből egy feljegyzés, mely szerint a Szentiván faluból adódó jövedelem 5612 akcse, Bálvános faluból pedig 5823 akcse, vagyis pontosan ugyanannyi, mint amennyit 1579-ben kimutattak.

24 Ez pedig arra utal, hogy a gyulai és a csanádi szandzsák 1579. évi összeírása az utolsó olyan, melyhez a lakosság szolgáltatásainak, fizetési kötelezettségeinek megállapításához (ritka kivételtől eltekintve) az összeírok még új adatokat gyűjtöttek. Amikor a gyulai és a csanádi szandzsák összeírását 1567-ben elrendelték, összeíró biztosnak Muharrem Cselebit, a temesvári vilajet tímár-defterdárját,

25 írnoknak pedig a szpáhik testületébe tartozó Ferhád bin Abdulláht 22. Haan L. - Zsilinszky M., Békésmegyei oklevéltár, Bp. 1877, 209. -Báthori Zsigmond ekkor III. Murád szultánt is kérte követei útján, hogy a „temesvári vilajet moharrirja [összeírója] a régtől fogva Erdélyhez tartozó városokba, falvakba és más helyekre be ne avatkozzék", ld. III. Murád szultán Báthori Zsigmondhoz 1591. dec. 6-án írt levelét, közölte Karácson I., Török- magyar oklevéltár 1533-1789, Bp., 1914, 172-73. 23. Erre több példát felhozva, más szandzsák-összeírásokkal kapcsolatban már felhívtuk a figyelmet, ld. Magyarországi török adóösszeírások, 50-54. 24. A Szentiván és Bálvános falvakról, mint a Köprülü Mehmed pasa nagyvezér által létesített egyházi alapítványokról (vakuf-birtokokról) készített 1665. évi összeírás fordítását közölte Karácson I., im., 271-72. 25. A vilajet szó itt a beglerbég alá tartozó, több szandzsákot, arab szóval íivát magában foglaló közigazgatási területet jelentett. Török forrásainkban azonban a vilajet szót gyakran használták a szandzsák, illetőleg a liva elnevezésű kisebb közigazgatási egység jelölésére is. 11