Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 10. (Békéscsaba, 1982)

BEVEZETÉS

a városok és a falvak lakosainak nevét, terményeik várható tizedét, illetve annak pénzbeli értékét, valamint a különböző adóik összegét. Ezt a munkát a kiküldött biztosok néha egy, néha egyszerre több szandzsák területén végezték el. Az újonnan meghódított területeken pedig éppen az ilyen összeírások során állapították meg az akkor létesített szandzsák pontos határvonalát. Gyula elfoglalásakor is ez történt: 1567-ben elrendelték a gyulai és a csanádi szandzsák összeírását. E munka során átszervezték a közigazgatás korábbi területi beosztását, melyekhez azután az újonnan elfoglalt településeket is hozzácsatolták. A gyulai vár elfoglalása előtt, itt már korábban, az 1552. évi hadjárat után felállították az aradi szandzsákot, mely az 1557/58. évi dzsizje-adóösszeírás szerint az aradi, a békési és a zarándi náhijékből (mondhatni járásokból) állt.

I9 Ezeket a területeket beolvasztották a gyulai szandzsákba, melyhez az 1567. évi összeírás szerint a gyulai, az aradi, a békési, a zarándi és a bihari náhije tartozott. Az 1552. évi hadjárat után létesített csanádi szandzsákot pedig az 1557/58. évi dzsizje-adóösszeírás szerint a csanádi, a vásárhelyi és a fellaki (fenlaki) náhije alkotta.

20 Ezt a gyulai vár elfoglalása után feloszlatták és a csanádi, a becseji (törökbecsei), a galati és a becskereki náhijékből szervezték meg újra. Isztambuli levéltári kutatásaim során 1963/64-ben, a gyulai és a csanádi szandzsák 1567. évi és 1579. évi összeírásának mikrofilmfelvételét is hazahoztam. E két szandzsák összeírását mindegyik összeírás alkalmával egy kötetben készítették el. Az 1567. évi terjedelme 181 folio, az 1579. évié 215 folio lett; mindkettő jó állapotban maradt meg, s kisebb szakadásoktól, molyrágásoktól és az írás kevés helyen történt elmosódásától eltekintve, viszonylag elég jól olvashatók.

21 A közbeeső időben (1567 és 1579 között) e két szandzsákról ismereteink szerint összeírás nem készült. 1591-ben azonban ezt a vidéket újból összeírták, miként arról az erdélyi fejedelem levelezéséből értesülhetünk. Báthori Zsigmond ugyanis amint hírét vette, hogy az Erdéllyel szomszédos területekről a törökök új összeírást készítenek, levélben megkereste a kijelölt összeírót, aki válaszában készségesen az alábbiakat írta: „Parancsollya Nagyságod énnékem, honnét kezdem az faluk írását, azért Szolnokot, Gyulát, 19. Az összeírást kivonatosan közölte Velics A., Magyarországi török kincstári defterek, Bp., 1980, II. 198-209. 20. Velics A., im., IL, 194-98. 21. Ekkor az összes magyarországi szandzsák-összeírást mikrofilmre vetettem (ld. Borsa I., Külföldi levéltári anyagról készült mikrofilmek az Országos Levéltár Filmtárában, Bp., 1965, 109—110 és 122-126), hogy a török uralom alatti Magyarország történeti földrajzát elkészítsem. 10