Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A királyi vármegye - 21. IV. Béla király engedélyével a zsámbéki monostor Körös menti föld birtokába jut (IV. Béla oklevele, 1258)

Ezekre az 1249. évi adományokra alapozva - amelyek közül több a mai Békés megyébe esik - Pál, majd utóbb fiai kiterjedt birtokokat szereztek Biharban, várakat építettek, lépéseket tettek tartományári hatalmuk kiépítése irányába. Béla, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Halics, Lodoméria és Kunország királya Krisztus minden hívének, akikhez ez az oklevél eljut, üdvözletet mindenek Üdvözítőjében... Mindenkinek, a mostaniaknak és a jövőbelieknek ezzel az oklevéllel akarjuk tudomására hozni, hogy midőn Pál udvarbíránk és zalai ispán, a mi szeretett hívünk állandóan gyarapította érdemeit felségünk oldalán, erényeinek sokféle kiválósága méltán követeli meg, hogy nem csupán a szerviensek nemzetségéből jó cselekedeteinek nagysága folytán országunk első és kiemelkedő emberei között tartassák számon, hanem hogy szolgálatai az utódok tudomására jussanak, s ezek a tettek bennünket [intézkedésre] ösztökélnek és bírnak rá... Birtoklás céljából neki adományoztunk bizonyos földeket, amelyeknek nevei ezek: Bihar megyében Zsadány (Zwdan) falu földjét, Okányt (Wkan), Kért, a Körös melletti Bölcsit (Belchyeo), továbbá a Középső Körös menti Borok földet és Szaránd földet, továbbá Héyjó földet és Bikal földet, továbbá Füld földet és Almás földet... Kelt 1249. január 21-én, országiásunk 15. évében. IV. Béla király oklevele, 1249. jan. 21. Kiadva:Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár VII., Pest, 1869., 282-284. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - Geregye nembeli Pálra és birtokpolitikájára 1. Györfly György: Tört. földr. I. 579. old. és Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig IL, Bp., 1901., 8-15. old. (Karácsonyi az oklevél ama helyén, ahol Pál szerviensek nemzetségéből történő származásáról esik szó.Wenzelétől eltérő olvasatot ad, uo. 11. old. 3. jegyz.). Még a tatárjárás előtti időre nyúlik vissza a Zsámbokiak Békés megyei birtoklása. Valószínű, hogy itteni birtokszerzésük összefügg a családból származó Smaragd tisztségviselésével, aki 1208-ban bihari ispán volt. Későbbi adatból gyanítható, hogy e birtokuk Szeghalom területén feküdt, ahol kisebbfajta birtokközpontot építettek ki. A franciaországi eredetű és még a XIII. század közepén is franciás neveket viselő család egy tagja, Egyed szeghalmi földjeit 1258-ban Budához közeli zsámbéki monostorának adományozta el. 36