Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A királyi vármegye - 20. IV. Béla király Bihar megyei földeket örökít el (IV. Béla oklevele, 1249)
előkelők nyerték el IV. Béla királytól (1235-1270), akiknek nemzetsége Bihar megye mellett Békésben is birtokolt. IV. Béla ezen adománya folytán vetették meg lábukat Nadányon a Borsák, s a megadományozottak lettek az ősei a Körösladányban birtokaik központját kiépítő és Békés megyei földesurakká váló Nadányaiknak. .. .hogy a mondott Béla király úr szeretett hívének, Pál szolnoki ispánnak leveléből megtudta, hogy parancsára a Borsa nembeli Ugodnak és Opernek iktatott egy bizonyos Nadány nevű puszta egyházat, amely egykor a besenyők Békés megyéjében feküdt, maga néhai Béla király jóváhagyta, és szigorúan megparancsolta annak, hogy őket senki ne zaklassa a mondott egyház miatt... IV. Béla király év nélküli oklevele 1365. évi átírásban, XVIII. századi másolatban. Kiadva: Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig. Forráskiadványok a Békés megyei Levéltárból 1., szerk. Szabó Ferenc. Békéscsaba, 1967., 29. old. Kristó Gyula fordítása. - Az -egyház utótagú helyneveket a tatárjárás pusztításával hozta kapcsolatba GyörfFy György (A tatárjárás pusztításának nyomai helyneveinkben. Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának tizedik évfordulójára, Túrkeve, 1961., 35-38. old.). Az idézett oklevelet Vadász Pál (Bíkís-besenyő megye, Túrkeve, 1925., 34-35. old.) fedezte fel, sajátságos módon úgy értelmezte a valóban „kissé zavaros szövegűnek látszó" oklevelet, miszerint Békés egyenesen besenyő megye lett volna. GyörfFy György (Tört. földr. 1.496. old. 23. jegyz.) - aki egyébként első ízben datálta viszonylag pontosan a keltezetlen oklevelet, és keletkezését 1245-1247-re tette (uo. 511. old.) - szórendcserét javasolt, s ezzel elvette a szöveg élét. Az általa adott latin szöveg alapján így lehetne az oklevél vitatott helyét fordítani: „Nadány nevű puszta egyházat, amely egykor a besenyőké volt, Békés megyében feküdt". Az adat azonban bármelyikféle értelmezés esetén a besenyők Békés megyei birtoklását igazolja. (Erre 1. Kristó Gyula: Megjegyzések az ún. „pogánylázadások" kora történetéhez, 38. old.) Az oklevél azért is jelentős, mert mutatja, hogy a királyi birtokok eladományozása az Aranybullamozgalom és az 1220-1230-as években lezajlott birtokvisszavételi akciók ellenére is folytatódott, s a megjutalmazottak a XIII. században már egyre inkább világi magánbirtokosok. A birtokvisszavételekre 1. Rákos István: IV. Béla birtokrestaurációs politikája, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae, Acta Historica XLVII. Szeged, 1974. 20 A tatárjárás szomorú tapasztalatai bírták rá arra IV. Béla királyt, hogy felhagyjon a birtokok visszaszerzésével, s a tatárjáráskor a király mellett kiállni vonakodó előkelők megnyerése érdekében maga is intenzív birtokadományozásba kezdett. 12^-ben számos Bihar megyei földet adományozott Geregye nembeli Pálnak, aki már IV. Béla trónra lépte előtt számos szolgálatot tett az ifjabb királynak, majd 1235-öt követően magas méltóságokba emelkedett királya kegyéből: udvarbíró és zalai ispán lett. 35
