Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

Török Idők - 120. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hajdúszabadságot biztosít Sarkadnak (I. Rákóczi György oklevele, 1644)

határköveik és régi határaik közt vannak, említett ugrai Fodor Pálnak, Kozák Jánosnak, Czathary Bálintnak fa többi név az előbbi sorrendben], valamint Bonis Péternek és a Harsány szabad hajdúvárosban élő és lakó többi hajdúkatonáknak, továbbá örököseiknek és mindkét nembeli összes utódaiknak új adományunk címén kegyesen adtuk, adományoztuk és juttattuk, ahogy adjuk, adományozzuk és juttatjuk, örök jogon és visszavonhatatlanul, hogy ugyanúgy megtartsák, birtokolják, valamint hasonlóképp bírják. Más jogának tiszteletben tartásával, ezen oklevelünk érvényével és tanúsága közbejöttével, amelyet privilegiális oklevelünk formájában fogunk kiállíttatni, mihelyt nekünk eredetiben visszahozták. Kelt váradi várunkban, az Úr 1631. évének május 5. napján. Rakottzi György mp. fs. k.] I. Rákóczi György oklevele, 1631. máj. 5. Magyar szövege kiadva: Szendrey István: Hajdúszabadságlevelek, Debrecen, 1971., 202-203. old. - A hajdú-kérdésre összefoglaló jelleggel 1. Rácz István: A hajdúk a XVII. században, Magyar történeti tanulmányok II., Debrecen, 1969., passim, különösen 7-44. old. A körosnagyharsányi hajdúknak szóló oklevél korábbi kiadása: Vájó Zoltán: I. Rákóczi György adománylevele a harsányi hajdúknak (Békés megyei okmánytár 3.), Körös Népe II., Békéscsaba, 1957., 166-167. old. Erdei Aranka (Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez, Gyula, 1961., 9-10. old.) ama feltevését, hogy Harsányt már Bocskai István kiváltságolta, a kérdés szakértői (Rácz István: A hajdúk a XVII. században, 124. old.; Szendrey István: Hajdú-szabadságlevelek, 201. old.) lényegében nem fogadták el. A harsányi hajdúk küzdelmét szabadságuk biztosításáért a források felsorakoztatásával végigkíséri Vájó Zoltán: A harsányi (Körosnagyharsányi) lakosok kérelme elvesztett szabadságuk visszaszerzésére (Békés megyei okmánytár 2.), Körös Népe II., 164-165. old. Újabban: Csomor János: Körösnagyharsány krónikája. Sajtó alá rend. Köteles Lajos. Bibliotheca Bekesiensis 19. Békéscsaba, 1980. 120 /. Rákóczi György 1644-ben Sarkad lakóinak tett adományt. A birtokadományozó oklevél nem említ ugyan Sarkadon hajdúkat, de bizonyosra vehető, hogy hosszabb idő- legalábbis a XVII. század eleje - óta lakták Sarkadot haj dák. Az eredeti hajdútelepítés pontos időpontja ismeretlen. Mindenesetre az erdélyi fejedelem egy 1645. évi oklevelében kifejezetten hajdúvárosnak (oppidum hajdonicale) nevezte Sarkadot. A birtokadomány révén a sarkadiak hajdúszabadságot nyertek, az ingatlanok elnyerése elindította őket a jobbágyságból való kiemelkedés útján. Mi Rákóczi György, adjuk emlékezetül jelen soraink rendjében mindenkinek, akit illet, hogy némely tanácsuraink előterjesztése következtében, de magunk is látván és megismervén kitűnő és vitéz nemeseinknek, úgymint Erdős 178